43177. lajstromszámú szabadalom • Gyújtóállító berendezés két egymással szemben elforgatható egytengelyű állítótesttel és egy a berendezésen ágyazott hajtóforgattyúval

(al) kilincsre. Az (sl, tl) fogaskerékáttevés az (S) korong forgását a (T) tengelyre is átviszi, miközben az (U) csavarház is eltolódik, minthogy forgását az (i5) tok (ilO) kivágásában vezetett (ul) karja meggátolja. Az (S) forgattyúkorongot mindaddig forgatjuk, míg az (u2) mutató az (i8) léptéknek a gyújtási hosszúság korrekciójának megfelelő osztásvonalával áll szemben. Az (al) és (cl) kilincsek ekkor egymástól a kellő gyújtóállásnak megfelelő távolságban vannak. Hogy már most a gyújtót beállítsuk, a gyújtót oly módon, hogy a lövedéket fenekével megfogjuk, az (A, C) állítótestbe bevezetjük, anélkül, hogy arra ügyelnénk, mily helyzetet foglalnak el a gyújtó (bl, dl) nyugaszai az (al, cl) kilincsekhez viszonyítva. Ezért a gyújtónak a beállítóberendezésbe való bevezetésénél a (bl, dl) nyugaszok rendszerint nincsenek kapcsolatban a megfelelő (al, cl) nyugaszokkal. Ennek megfelelően a következőkben föltételezzük, hogy a kilincsek az (A) és (C) állítótestekben részükre kiképezett üregekbe vannak visszaszorítva. Mikor a gyújtót az állítóberendezésbe bevezettük, egy kézzel megfogjuk az (M) forgattyú (ml) fogantyúját, eltoljuk az (m3) reteszt, amennyiben ugyanennek a kéznek hüvelykujját az (m6) fogantyúra tesszük, az (m2) rúgó hatása ellen annyira visszahúzzuk, hogy az (m4) orr az (i3) ütközőből kikapcsolódjék, ezután pedig a forgattyút egyszer teljesen körülforgatjuk. Közvetlenül a forgatás megkezdése után az (m6) fogantyút ismét eleresztjük, mire az (m3) retesz az (m2) rúgó hatása alatt eredeti állásába csappan vissza. A (K) kúpkerék az (M) forgattyú forgását az (E) és (G) kúpkerékre viszi át, nevezetesen a G) kúp kereket az (y) nyíl irányában (5. ábra), az (E) kúpkereket pedig az ellenkező irányban forgatja. A (G) kúpkerék forgásának kezdetén a (Q) kikapcsolóemelő (q2) orra a (g3) nyugaszból kikapcsolódik. Ekkor a (Q) kikapcsolóemelő a (z) nyíl (5. ábra) irányában forog és villás (ql) végével a (P) karmantyút az (R) rúgó hatása ellen az (Nl) tengelyen annyira eltolja, hogy a (hl) négyoldalú hasáb szabaddá válik. Most már a (H) csavar a (G) kúpkerék további forgásában akadály nélkül részt vehet. Ugyanígy szűnik meg az (E) kúpkerék forgásánál az (F) csavar és az (S) forgattyúkorong között lévő oldható kapcsolat. Minthogy az (A) és (C) állítótesteket az (F) és (H) csavarok az (E) és (F) kúpkerekekkel kapcsolják, _az állítócsavarok a kúpkerekek forgásában is részt vesznek. A lövedék egyideig nyugalomban marad, az (al) és (cl) kilincsek pedig a forgatható (B) gyújtóelegykarikán és a (D) gyújtótányéron csúsznak. Amint a két (al) és (cl) kilincs egyike a megfelelő nyugaszt eléri, ebbe becsappan, ekkor az az állítótest, melyhez az illető kilincs tartozik, a megfelelő gyújtói-ésszel kapcsolva van és ezt forgásánál magával viszi. Eme gyújtórész forgásában az egész lövedék rendszerint részt vesz, minthogy egyrészt a (D) gyújtótányér mereven van a lövedéktesttel kapcsolva, másrészt pedig a (B) gyújtóelegykarika aránylag nehezen forgatható. Minthogy ekkor a lövedék avval az állítótesttel együtt, melyhez az eddig bekapcsolódott kilincs tartozik, ellenkező irányban forog, mint a másik kilincs, ez a kilincs csakhamar becsappan a gyújtó hozzátartozó nyugaszába és most a forgatható gyújtóelegykarika beállítása is megkezdődik. Az (A) és (C) állítótest és a (B) gyújtóelegykarika és (D) gyújtótányér akkor is biztosan bekapcsolódik egymásba, mikor a (B) gyújtóelegykarika kivételes esetekben oly könnyen forgatható, hogy az egész lövedék nem indulhat forgásnak, amikor az (al) kilincs a (bl) nyugaszba bekapcsolódott. Ebben az esetben az (A) állítótest csakis a forgatható (B) gyújtóelegykarikát viszi magával, míg a (D) gyújtótányér és a lövedék maga nyugalomban marad. Minthogy azonban a (cl) kilincs az (M) forgattyú egy teljes fordulata alatt ugyancsak 360°-al fordul el, a kilincs ebben az esetben is okvetlenül kapcsolódik a megfelelő (dl) nyugasszal. Mikor az (M) forgattyú teljes fordulatot végzett, tehát ismét a nyugalmi helyzetébe jutott, az (m4) orr (m5) ütközőfölülete az (i3) ütközőt éri és a forgattyút a nyugalmi helyzetében rögzíti. Egyidejűleg a (Q) kikapcsolóemelő (q2) orra