43164. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acidalbumin előállítására

fölhasználható oldatoknak az, amely 6% fehérjét tartalmaz. A mondottakból kiviláglik, hogy élesztő és maláta 111. cukor hozzáadagolása a fehérje oldékonyságát tetemesen növeli és e módon a nyers anyagokból sokkal több fehérje aknázható ki oldott alakban. Az élesztőnek e közben részint fermentáló, részint mechanikai hatása van, mely utóbbi főleg abban áll, hogy a nagyobb fajsúlyú fehérje részeknek leülepedését megakadályozza, sőt azokat az élesztő fölhajtó hatása folytán a folyadékban tartósan lebegőhelyzetben tartja 8 ezáltal az oldófolyadéknak lehetőleg nagy mennyiségeivel hozza érintkezésbe. A maláta ill. cukor hozzáadásának pedig az a célja, hogy az élesztő hatásának időtartamát azáltal, hogy az élesztőnek tápláló talajt nyújt, meghosszabbítsa. Növényi anyagoknak, melyek egyidejűleg fehérjét is, keményítőt is tartalmaznak, mint pl. hüvelyes veteményeknek, rizsnek, rizstörmeléknek és hasonlóknak földolgozásánál ez anyagokat akár egészben, akár előnyösebben úgy, mint az előbb említett példáknál, fölaprított állapotban valamely hígított savval ill. valamely savanyúsó hígított oldatával élesztő és maláta hozzáadása mellett digeráljuk és az oldás folyamata által közvetlenül acidalbuminná és keményítővé alakítjuk. A fehérje ugyanis, mely a hüvelyes veteményeknek főleg fölszínén van lerakódva, közvetlenül oldatba megy át, míg a keményítő cellulózával elegyítve maradék gyanánt visszamarad és tetszőleges módon tovább fölhasználható. A jelen eljárás különösen rizstörmeléknek, mely keményítőjének szép fehér színe, nemkülönben nagy olcsósága folytán becses nyers anyagul szolgál, földolgozásánál jár különös előnnyel, mert lehetővé teszi, hogy a rizstörmeléket a képzelhető legegyszerűbb módon közvetlenül acidalbuminná és keményítővé bontsuk 8zéjjel,mely utóbbit azután még á hozzá elegyedett cellulózától az ismert eljárások valamelyikével megszabadítjuk. A jelen eljárás arra is alkalmas, hogy oly fehérje tartalmú anyagokat, melyeket alkaliák segélyével keményítőből való elválasztás és kénsavval való lecsapás által nyerünk, amennyiben a fehérjetartalmú anyagok lehetőség szerint közömbösek és még egészen frissek, minden előzetes kezelés nélkül acidalbuminná változtassuk. Végre megemlítjük még az eljárás egy más kiviteli alakját is, amely az eddigi kísérletek szerint a nyers anyagnak acidalbuminban való legeredményesebb kiaknázását és pedig a legrövidebb idő alatt teszi lehetővé. E kiviteli alak abban áll, hogy 20 súlyrész száraz fehérjét 5 gr. vízben oldott malátával, malátacukorral, vagy másfajta cukorral, továbbá 1 sr. élesztővel ós 200 sr. félszázalékos foszforsavas nátriumoldattal 3—4 napon át 30—40° C. hőmérséklet mellett digeráljuk. Újból hangsúlyozzuk, hogy két vagy több erősen hígított savnak, pl. egy szerves és egy szervetlen savnak keveréke, vagy több savanyúsó oldatának keveréke is alkalmazható, ha ez az acidalbumin későbbi rendeltetése szempontjából előnyös. A kísérletek azt mutatták, hogy általában foszforsav, tejsav és sósav vagy ezeknek savanyú nátriumsói adják a legjobb eredményeket, azonban külön hangsúlyozandó, hogy az eljárás nem szorítkozik csupán e savak alkalmazására, hanem az acidalbumin későbbi rendeltetéséhez képest oldószer gyanánt a legkülönfélébb savakat vagy ilyenek keverékét is használhatjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás acidalbumin előállítására, melynél fehérjét, ill. állati vagy növényi eredetű fehérjetartalmú anyagokat valamely hígított savval vagy valamely savanyúsó híg oldatával vagy ilyenek keverékével kezelünk, azáltal jellemezve, hogy a fehérjét, ill. a fehérjetartalmú anyagokat élesztő és cukoroldat (főleg maláta vagy malátacukor) hozzáadásával szobahőmérsékletnél vagy előnyösebben 30—40° C. hőmérsékletnél digeráljuk. 2. Az 1. alatt igényelt eljárás alkalmazása hüvelyes veteményekre, rizsre, rizstör-