43164. lajstromszámú szabadalom • Eljárás acidalbumin előállítására
- 2 -szült új termék használhatósága is sokkal nagyobb és sokoldalúbb. Az új eljárás lényege abban ál), hogy a fehérjetartalmú anyagokat valamely igen higitott savval (foszforsav, tejsav, sósav) vagy pedig egy vagy több savanyú sónak (az előbb említett savak nátriumsóinak) híg oldatával vagy pedig valamely sav és sóoldat keverékeivel kevés élesztő és cukoroldat hozzáadagolásával kellő hosszú ideig szobahőmérsékletnél vagy előnyösebben 30—40° C-ra fölmelegített helyiségekben digeráljuk, miközben legalább az erjedés kezdetén (az első 12 órában) az egész tömeget kétóránként alaposan megkeverjük, míg az egész sűrű egyenletes folyadékká nem lesz. Célszerű ezen két óránként való keverést 72 órán keresztül folytatni, minthogy ekkor a fehérje teljesen üledék nélkül oldódik és biztosan megakadályozzuk a rothadó erjedés beálltát, amely a nyert terméket hasznavehetetlenné tenné. Ezen eljárásnál a fehérje tartalmú anyagok legnagyobb része oldatba megy át és az így nyert folyadékból leszűrés által acidalbumint nyerhetünk, amelyet rendeltetéséhez képest vagy ily alakban meghagyunk, vagy bepárologtatás által besűrítünk és viszonylagosan nagyobb fehérjetartalmúvá teszünk. Külön kiemelendő, hogy az így nyert acidalbumin nagyobb hőmérsékleten, sőt forrási hőfoknál sem bomlik, illetőleg az oldat nem alvad meg, ami éppen az előbb említett, tetszőleges sűrűségre való bepárologtatást lehetővé teszi. Kénsavas ammóniákkal vagy kénsavas cinkkel az oldat csapadékot ad. A nyert termék acidalbumin, esetleg albumossókat is tartalmaz. Az eljárás éppen úgy alkalmazható tiszta nyers anyagok fölhasználása esetén, mint olyankor is, ha egyes gyártási ágak hulladék- vagy melléktermékeit használjuk föl kiindulási anyagokul. A nyert acidalbumin mennyiségére a digerálás időtartama döntő és pedig e mennyiség annál nagyobb és az eljárás annál gyorsabban végezhető, minél nagyobb hőfokot (30—40° C.) alkalmazunk. A kiindulási anyagok tökéletesebb kihasználása céljából az eljárás alkalmazása után fönmaradó maradékokat élesztő és maláta hozzáadása mellett, higitott savsegítségével egy-két napon át 30—40° C. mellett újból digeráljuk, amiáltal majdnem az összes fehérjét kivonjuk és az oldatba visszük. Kiemelendő még, hogy maláta helyett ugyanoly eredmények elérésére bármely más cukoroldat vagy cukortartalmú oldat is használható. A fehérjetartalmú anyagoknak pusztán higitott savakkal, élesztő és maláta hozzáadása nélkül 30—40° C. hőmérsékleten való már ismeretes kezelése a fehérjetartalmú anyagokat megduzzasztja és ámbár ily állapotban némely fehérjetartalmú anyagok bizonyos célokra földolgozhatok, az egy kezelt fehérjetartalmú anyagok mégis csak aránylag kevés oldatba átment fehérjét tartalmaznak, minek folytán a kiindulási anyagok kihasználása csak korlátolt mértékű. így pl. ha egy kg. megőrölt rizstörmeléket 5 gr. foszforsavnak három liter vízben való oldatában 35° C. mellett 4 napon át többszöri keverés közben digerálunk, azt tapasztaljuk, hogy a nyert folyadék csak mintegy 13V2 gr. fehérjét, tehát nem egészen 1 /2 °/o-ot tartalmaz és ez sem foglaltatik benne tiszta oldat gyanánt, hanem csak a folyadékban lebegő állapotban van úgy, nogy bepárologtatás által nagyobb százalékos fehérjetartalmat nem lehet elérni, mert a fehérje szilárd alakban kicsapódik. Ha azonban ugyanezen összetételhez még 5 gr. élesztőt és 35 gr. malátát adunk és az egészet ugyanoly föltételek mellett ugyanannyi ideig mint előbb digeráljuk, oly tiszta fehérjeoldatot nyerünk, melynek fehérjetartalma közel négyszerese az élesztő és maláta nélkül nyert oldatának azaz mintegy 54 gr., ami 1-8% fehérjetartalomnak felel meg és ez még bepárologtatás által növelhető. A fölhasznált nyersanyag fehérjetartalmához viszonyítva, amely ÍOCO gr. rizsben mintegy 80 gr.-ot tesz ki, a rizsben foglalj;fehérjének az első esetben alig 17%-a, míg az utóbbi esetben majdnem 70% használtatik ki. Egyike a nagyiparban leginkább
