43162. lajstromszámú szabadalom • Ház-, illetve kokszkályha kerékabroncsok melegítésére
alacsonyra készíteni és a talp magassága nem függ a (3) cső helyzetétől, illetve a kerékpár emelési magassága kizárólag az (1) talp magassága, nem pedig a (3) cső helyzete által van meghatározva. A gyűrűs csövekből a függőleges (5) csövek egy sora indul ki, melyek a (6) csapok által elzárhatók és a talp munkasíkja alatt végződnek. A talp célszerűen az erős (7) fémlemezzel van lefödve, mimellett a csatorna a lemezen fölállítandó csőszegmensek környezetében levehető (8) lemezek által van lefödve. Az abroncs fölhevítésére az aránylag rövid, körülbelül x /2 m. hosszú (9) csőszegmensek egy sora szolgál, melyek oly sugár szerint vannak meghajlítva, mely a megmunkálandó legkisebb abroncs sugarának felel meg. A csőszegmensek kétoldalt zárva vannak és a (7) födőlemezen álló (10) öntöttvas csapágyakban tartatnak. A megerősítés célszerűen a (11) szorítócsavar (3. és 5. ábra) által történik, amiáltal a csőszegmens csapágyában elforgatható és a fütőlángoknak az abroncshoz viszonyított iránya megváltoztatható. Minden csőszegmens a hajlékony (12) összeköttetés (tömlő) útján a függőleges (5) csövek egyikével van kapcsolva. A csőszegmenseknek az abroncs felé fordított oldalán két sorban vannak elrendezve a (13) lángzók úgy, hogy az alsó lángzósor az abroncsot közvetlenül a futó kör alatt, a fölső sor pedig a homorúlatnál hevíti. A két sor lángzói a 4. és 5. ábrából látható módon váltakozva vannak elrendezve, amiáltal teljesen zárt fütő kör nyeretik és az abroncs teljes kerületén egyenletesen hevíttetik föl. Az abroncs lehúzása céljából a kerékpár a lemezre helyeztetik és a kerékküllők (nem az abroncs) alatt a (14) alátéttuskók által megtámasztatik. A csőszegmensek az abroncs körül körben állíttatnak föl; a szegmensek száma az abroncs átmérőjétől függ mimellett a szegmenseknek a csapágyakban való elforgatása által a lángoknak az abroncshoz képest való iránya beállítható és a csőszegmensek helyes száma által zárt lángkör nyeretik. A lángkör zárása meg azáltal növelhető, hogy kisebb csőszegmenseket alkalmazunk, melyek által esetleges kisebb különbözetek is kiegyenlíthetők. Minden csőszegmens egy tömlő útján a függőleges (5) csövek egyikével köttetik össze. A megfelelő (6) csapok nyitása után a gáz a (3) gyűrűs csőből a (13) lángzókba áramlik. A (13) lángzóknak egymáshoz képest való eltolása által az egész abroncsszélesség egyenletes hevítése biztosíttatik. A lángzókat tartalmazó csövek egyes szegmensekre való osztása és esetleg kisebb közbenső darabokkal való kiegészítése által a fütőlángok az egész kerülethez gyorsan és egyszerűen alkalmazhatók. Azáltal, hogy az abroncs nincs alátámasztva, meg van annak a lehetősége, hogy a hevítés közben kalapácsütések által megvizsgálhassuk, hogy az abroncs már eléggé kiterjeszkedett-e ahhoz, hogy lehúzható legyen, amiáltal a hevítés csak az éppen megkívánt mértékre szorítható, a munka tartama szükségtelenül nem ho3szabbíttatik meg és a gázszükséglet szükségtelenül nem növeltetik. Hogy a gázteleptől függetlenek lehessünk, illetve hogy a telep vagy a csővezetékek megvizsgálásánál a munkát ne legyen szükséges félbeszakítani, az (1) talpban pl. a (3) gyűrűs cső alatt egy második (15) cső lehet elrendezve, mely a (16) vezeték útján (I. és 2. ábra jobb oldala) egy levegővezetékkel van összekötve. A (15) cső több (17) elágazással bír, melyek a munkafölületnél torkolnak és melyek fölső végébe a koksztüzelés számára levegőfúvókák csararolhatók. Az abroncs lehúzása koksztüzelés esetén ismeretes módon történik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gáz-, illetve kokszkemence kerékabroncsok melegítésére, azáltal jellemezve, hogy a csőszegmensek lángzói egymáshoz képest eltolva vannak elrendezve, amiáltal az abroncs egész szélességében hevíthető. 2. Az 1. igényben védett gáz-, illetve koksz-
