43161. lajstromszámú szabadalom • Feszítő csattanó lövegek ékzávárzata számára

azon helyzetében, amelyben a feszítő kilincs éppen kikapcsoltatik, a 6. ábra a nyomóemeltyű csapszöge; a 7. ábra az elcsattantó emeltyű csapszöge, a 8. ábra a nyomióemeltyű, a 9. ábra a íeszítőkilincs és a 10. ábra a zárókilincs. A íeszítőcsattantó az (1) závárzatéknek (1. ábra) a (2) í

nyom,óemeltyű alakjának (3. ábra) megfelelő, az (5) ütőszög számára szolgáló (4) furatig terjedő (3) kivágásában van elrendezve. A (2) nyomóemeltyű (8. ábra) négyszögletes csappal van a (6) csapszögre íölillesztve (2. ábra), mely lazán van az ékbe ágyazva. A (7) spirális rúgó, mely egyik végével a (2) nyomóemeltyűhöz, a másik végével pedig a (9) závárzattolattyúnak (8) orrához fekszik (3. ábra), a (2) nyomóemeltyűt a nyíl iránya ellenében elforgatni igyekszik. Ez a mozgás a nyugalmi helyzetben azáltal korlátoltatik, hogy a (6) csapszög (6. ábra), (11) emeltyűjének (10) pihenőjével az (1) éknek (2. ábra) (12). peremére fekszik. A (2) nyomóemeltyű (13) furatában (8. ábra) van ágyazva a (14) zárókilincs (10. ábra), a maga (15) csapjával és a (16) furatban (8. ábra) a (17) feszítőkilincs (9. ábra) a maga (18) csapjával. A feszitőmű részeinek nyugalmi helyzete a. 3. és 4. ábrákban van föltüntetve. A (17) feszítőkilincsnek (20) orra (3. ábra) az (5) ütőszögnek (19) toldatához fekszik, míg a feszítőkilincsnek (21) éle a (3) vájatnak fölületén fekszik. A (14) zárókilincs (22) fogával ia (17) feszítőkilincsnek (23) kivágásába nyúlik. Ha a (2) nyomóemeltyű a nyíl irányában elforog, a (14) zárókilincs zárja a (17) feszítőkilincset, a (20) orr magával viszi az ütőszöget és azáltal megfeszíti az ütőszögnek (24) rugóját. Ezen mozgásnál a (14) zárókilincs, (25) orrával, a (27) horony (26) élébe ütközik és ezáltal a feszítőkilincset kikapcsolja. Az 5. ábra a részek helyzetét azon pillanatban mutatja, amelyben a (14) zárókilincs szabadon bocsátja a (17) feszítőkilincset; az (5). ütőszöget ekkor a (24) rúgó előrehajtja és ezáltal magával viszi a feszítőkilincset. Ha már most a (2) nyömóemeltyű a (7) spirális rúgó hatása alatt visszafordul, a (14) zárókilincsnek (25) orra a (27) horony (28) falába ütközik és ezt akként forgatja el, hogy a (22) fog ismét bekapcsolódik a (17) feszítőemeltyűnek (23) kivágásába. Egyidejűleg a (17) f eszi tőemei tyű (21) fölületével a (3) vájatnak falába ütközik és azután (20) orrával megemeli az (5) ütőszöget, megfeszítve ilyenképen a (24) rúgót. A csattantó működtetése kívülről következőképen történik: A (6) csapezög (1. ábra) akként van az (1) ékbe ágyazva, hogy (11) emeltyűje (2. ábra) a nyugalmi helyzetben úgy fölül, mint oldalt, pontosan az ék (29) vezetőperemének fölszinében fekszik. Ha az ék tökéletesen zárva van, ez az emeltyű kapcsolásban van a (30) emeltyűvel (4. ábra), mely a fenékrésznek vezetőperemébe van beeresztve és mely (31) csapszögével akként van a fenékrészbe ágyazva, hogy az emeltyű szélső éle éppen az ék előbb említett (12) pereme előtt ellendülhet. Ezen elrendezés egyúttal biztosítékot is nyújt a korai elcsattantás ellenében; ha t. i. az ék még nincs egészen zárva, a (30) emeltyű a (12) perembe ütközik és a feszítőcsattantónak elcsattantását lehetetlenné teszi. A (31) csapszög kiáll a fenékrészből és kiálló részén a (32) csattantóemeltyűt hordja, melynek (33) fülébe egy csattantó zsinór erősíttetik. Hogy az elcsattantót a löveg helyváltoztatásai közben biztosítsuk, a (32) csattantóemeltyűn oldalt a (35) kivágással ellátott (34) kar van elrendezve (2. ábra). A biztosításnál a (37) rúgós csapszögnek (36) orra ebbe a horonyba bekapcsolódik úgy, hogy a csattantóemeltyű el nem for| dúlhat. Egyidejűleg a rúgós csapszögnek ! alsó vége az éknek (38) furatába nyul (5. ! ábra) úgy, hogy az ék is biztosítva van a 1 kinyílás ellenében. Hogy ezt a kettős biz-