43156. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés explóziós mótorok vezénylésée

JMLegjelent 19Q8. évi október lió 15-én. MAGY. ggj* KIR. SZABADALMI jBtf HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 48156. szám. V/d/2. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés explóziós mótorok vezénylésére. RUNDLÖF ERIK ANTON MÉRNÖK STOCKSUNDBAN. A bejelentés napja 1907 december hó 21-ike. Csolnakok hajtására vagy hasonló célokra | használt explóziós motoroknál a motorhajtó működésének megszakítása fontos szerepet játszik. A motornak minden szükségelt alkalomból való megállítása gyakorlatilag kivihetetlen, különösen az újra megindított motor nehézkes és vezénylési szempontból megbiz hatatlan működése folytán. Ez okból a motort többnyire úgy rendezték be, hogy az mindig egy irányban működik, míg a csavartengely vagy a mótor által hajtott más tengely külön kapcsoló-művel kapcsoltatott j ki és be, mely emellett olyan szerkezetű volt, hogy segélyével a hajtott tengelyt tetszés szerinti irányban lehetett forgatni. Használtak továbbá e célra átállítható lapátú haj tócsavarokat és végül sűrített levegőtartályokat, melynek segélyével a megállított motort újra meg lehetett indítani. Bármily szerkezet használtatott is azonban, az mindig méglehetősen bonyolúlt volt, nem csak nagy teret, hanem tetemes erőmennyiséget is vett igénybe és ezenkívül legtöbb esetben kellemetlen zajt is okozott. Az említett hátrányok azáltal kerülhetők el, hogy a találmány értelmében a motort nem állítjuk meg, hanem csak hajtó hatásat függeszjük föl, ami a találmány szerint oly módon eszközöltetik, hogy azt a berendezést. mely rendes menetközben az exploziókat előidézi, akkor mikor a mótor hajtóműködését meg akarjuk szakítani, hatályon kívül helyezzük és helyette oly berendezést kapcsolunk be, mely folytonosan ellenexploziókat idéz elő, melyek úgy vannak szabályozva, hogy azok, bármely irányban dolgoznék is a mótor, mindig a komprimálólöket alatt mennek végbe, mielőt a dngattyú a holtpontra érne. Az ilyen első explózió után a mótor rendszerint az ellenkező irányban kezd dolgozni. Ha emellett a mótor túlment a legközelebbi holtponthelyzeten és új komprimálólöketet kezd, második ellenexplozió eszközöltetik, a dugattyú tehát újból megfordul, mire harmadik ellenexplozió következik és igy tovább. A mótor forgattyúja tehát vagy ide-oda lengő mozgást fog végezni, vagy a fordulópontok kőzött egy vagy több teljes fordulatot végez, minek megfelelően a mótor által hajtott hajócsavar vagy hasonló ugyancsak ide-oda forgattatik, anélkül, hogy a csolnakot előre- vagy hátra hajtaná. A leírt módon előidézett mótormunka tehát egyenértékű a mótor nyugtával, attól azonban annyiban különbözik, hogy a mótor mindig kész a hatóműködésbe való helyezésre, mimellett a megindítás tetszés szerinti irányban történhetik, hacsak a normális üzemre