43146. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hajók zsilipezésére

például három medencét tartalmaz, akkor az üzemi eljárás a következőkép alakul. Mindenekelőtt az (1) medencét nyitjuk; amint ez űrtartalmának azon hányadáig, mint a hány medence tartozik a csoport­hoz, tehát ez esetben körülbelül egy har­madáig megtelt, a következő medence nyit­tatik meg; amint ez körülbelül egy harma­dáig megtelt, az első medence már kéthar­madig telt meg; ekkor már a kamra I. részének vize az (1 és 2) medencékben foglal helyet és a vízszín a zsilipben a II. részig sülyed. Ezen időpontban történik a harmadik medence megnyitása és a II. rész vizének egy-egy harmadát az (1, 2, 3) medencék veszik föl. A negyedik medence csak akkor nyittatik, ha az első medence teljesen, a második két harmadnál valami­vel túl és harmadik egy harmadnál vala­mivel túl megtelt. A teljes üzem, azaz a folytonossági állapot most már beállott és most állandóan három medence van egy­idejűleg nyitva, amennyiben amint a cso­portnak az esetről esetre legfölsőbb meden­céje teljesen megtelt, az elzáratik és a cso­port után legközelebb jövő medence nyitta­tik. Ezen folyamat mindaddig folytattatik, míg mind a nyolc medence a teljes eme­lési magasság nyolc tizenkettedének vizét fölvette. Ezen eljárásnál eszerint a zsilipkamra töltéséhez szükségelt teljes vízmennyiség nyolc tizenkettedrésze megtakaríttatik és csak négy tizenkettedrész megy veszen­dőbe, minek folytán az üzemhez a kamra •egy harmadrészében foglalt vízmennyiség szükséges. Világos ezenkívül, hogy az üzem azáltal, hogy állandóan több oldalmedence egyidejűleg van megnyitva, a használatos takarékzsilipekkel szemben, melyeknél min­dig csak egy oldalmedence van nyitva és a következő csakis az előtte való elzárása után nyittatik, lényegesen gyorsíttatik. Az itt említett folyamatot azon föltevés mellett írtuk le, hogy egy hajót a fölső vízszín magasságától azalsó vízszín magas­ságáig sülyesztünk le; hajók fölemelése alkalmával a folyamat hasonló módon megy végbe. Ezen példakép említett eljárás keresztül­vitele jelen találmány szerint oly zsilipbe­rendezés szükséges, melynek oldalmeden­céit a fölső vízszínhezt képes bizonyos ma­gasságban kell elrendezni és pedig oly módon, hogy a legfölső oldalmedence fölső éle legalább azon magassággal feküdjék mélyebben, mint a fölső vízszín, mely ma­gasságot (a zsilipkamrában mérve) azon víztümeg igényli, mely a vízbeömlés szá­mára egyidejűleg megnyitott, különböző magasságban elrendezett oldalmedencéknek azon időpontig teljesen, illetve részben való megtöltésére szükséges, melyben a legfölső medence már megtelt és így zárható. Az oldalt elrendezett, takarékmedencék száma a zsilip számára legelőnyösebb üzemi mód megváltoztatásából adódik és a hajó­forgalom nagyságától, másrészt a zsilip üzeméhez rendelkezésre álló vízmennyiség­től függ. A találmány tárgyát képező eljárás, ill. az ehhez szükséges zsilipelrendezés kevesebb oldalmedence elrendezésénél épúgy alkal­mas kisebb emelési magasságok számára, mint az oldalmedeneék számának megfelelő szaporításánál nagyohb emelési magasság számára (aknazsilip). Az oldalmedencék száma, viszonyítva az emelési magassághoz, a rajzban föltüntetett foganatosítási példával szemben növelhető is, csökkenthető is, utóbbi azonban csak bizonyos határig, mert ugyanazon vízfo­gyasztást föltételezve, állandóan legalább kétszer annyi oldalmedence szükségeltetik, mint a szokásos szerkezetű takarékzsilipek­nél. Ha ellenben az oldalmedencék számát még tovább szaporítanók é3 pl. az egész emelési magasságnak harminc egyenlő részre való osztásánál huszonhat oldalme­dencét rendeznénk el, akkor ezen eljárás alkalmazásánál, mely szerint állandóan négy medence egyidejűleg nyitva van, az emelési magasság 25/30-ad része az oldalmeden­cékben fölhalmoztatnék, ami által a vízfo­gyasztás 23%-ra csökkenne. Minthogy űzeinközben állandóan több ta­karékmedence különböző magasságban egy­idejűleg van nyitva és ezen takarékmeden-

Next

/
Thumbnails
Contents