43146. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hajók zsilipezésére

Megjelent 19Q8. évi október hó 15-én. MAGY. SZABADALMI KIK. HIVATAL. SZABADALMI LEIRAS 4B146. szám. XV/C. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés hajók zsilipezésére. PUMBERGER GYÖRGY FÖLDBIRTOKOS EBERSCHWANGBAN. A bejelentés napja 1907 március hó 8-ika. Azon berendezések közül, melyek hajóknak egy vízszínről a másikig taló emelésére vagy sülyesztésére szolgálnak, a legnagyobb jelentőségűek a hajózsilipek. Ezen zsilipeknél az alsó és fölső esatornaszín között egy zsilipkamra van elrendezve, mely a csatornák iránt vízmentesen záró kapuk által elzárható. Ha a hajót pl. az alsó vízszinről a fölső vízszínig akarjuk fölemelni, első sorban szükséges, hogy a zsilipkamrában lévő vízszínt az alsó vízszínnel egyenlővé tegyük, mire az alsó zsilipkaput nyithatjuk és a hajó az alsó csatornából a kamrába bemehet. Ezután a fölső csatorna vizét a-- kamrába bocsátjuk és a vízszínt a fölső csatorna színéig emeljük. Ha az megtörtént, a fölső kaput nyitjuk, mire a hajó a fölső csatornába hozható. A hajó sülyesztése ellenkező módon történik, miközben a kamra vizét az alsó csatornába bocsátjuk. Világos, hogy a leírt szerkezetű zsilipek csak kis magasságkülönbségeknél alkalmazhatók, mert minden egyes emelésnél vagy sülyesztésnél annyi víz vész el, amennyi a kamra kitöltésére szükséges. Ha a csatornában csak kevés víz áll rendelkezésre, az egyszerű kamrás zsilip nem használható és ez a körülmény a takarékzsilip név alatt ismeretes, oldalsó tartályokkal ellátott kamrás vagy aknazsilipek szerkesztéséhez vezetett. Ezeknél a zsilipkamra oldalán különböző magasságban takarékmedencék vannak elrendezve, melyek a kamrával elzárható csatornák által vannak összekötve és a hajó sülyesztésénél a zsilipkamra vizének egy részét fölveszik, ahelyett, houy ez a vízmeneyiség az alsó csatornába bocsáttatnék. A medencék által fölvett vízmenynyiség a hajók emelésénél használtatik föl. Ezen takarékmedencék elrendezése által tehát a vízszükséglet csökkentetik. Ha a víznek a zsilipkamra és a takarékmedencék között való mozgatását csakis a természetes esés által, szivattyútelepek alkalmazása nélkül eszközöljük, az emelésre vagy sülyesztésre szolgáló egész vízmenynyiség természetesen nem takarítható meg, mert különben a legmagasabb medencét a fölső csatorna színe fölött, a legalsó medencét pedig az alsó csatorna színe alatt kellene elrendezni. Az emelésnél tehát a vízmennyiség egy részét a fölső csatornából kell pótolni, a sülyesztésnél pedig a medencékben már elnem férő vizet az alsó csatornába kell bocsátani. Ha az alsó és fölső csatorna között nagy magasságkülönbség van, a medencék szá-