43137. lajstromszámú szabadalom • Összenyomható csúccsal ellátott torpedó

retesz kivágásába illesztjük és az összenyomható csúcsot a rögzítő csavarok segélyével rögzítjük. Erre a (H) dugót eltávolítjuk és egy csővezetékkel pótoljuk, amelyen át a csúcs belsejébe megfelelő nyomású sűrített levegő vezethető. A (P) dugattyú ekkor a kaucsukból való (8) süveget kifelé szorítja és az (0) reteszt fölszabadítja. Most a csővezetéket eltávolítjuk és a csúcs nyílásán át valamely szerszám segélyével a (Q) abroncsot befelé nyomjuk, miáltal az elsütés megtörténik. Ekkor a vaktölténydobozt kivesszük és meggyőződhetünk arról, hogy az ütőszög helyesen hatott-e a' vakgyutacsra. Már most nem marad egyéb hátra, mint egy a csúcs nyílásán át bevezetett kampós rúd segélyével az ütőszöget ismét megfeszíteni, továbbá az (0) reteszt is visszahelyezni és pedig azáltal, hogy az (02) kilincset egy a (V) ponthoz támaszkodó és a végén hajlított rúd segélyével betoljuk. Erre úgy a (P) dugattyú, mint az (S) gömbszelet a régi helyére visszatér. Most az éles gyújtótöltényt a gyutacsával együtt a helyére tesszük és a torpedókúpot a torpedó légtartányára szereljük. A torpedó csak akkor lép támadó akcióba, ha a csúcs jelentékenyen összenyomódott; az (S) gömbsüveg engedékenységét úgy lehet szabályozni, hogy az csak akkor ugorhat kifelé és ránthatja magával az (0) reteszt, ha a csúcs jelentékenyen összenyomatott. A csúcsívnek elég J erős fémből kell lenni, nehogy valamely lökés befolyása alatt összenyomódjék, mely előáll, ha például a torpedó 1—2 m. magasságból leesik, vagy ha az ingás következtében valamely válaszfalhoz való ütődés folytán véletlenül megsérül. Ellenben harcban a kúp kitűnően fog összenyomódni, tekintettel arra a nagy eleven erőre, amely föllép, ha egy 5—600 kg. súlyú torpedó 25—30 csomónyi sebességgel ütközik a hajógerinchez. Ezen torpedónak kétféle foganatosítási alakja találtatott célszerűnek a tengeralatti hajóknál való alkalmazásra. Azon tengeralatti hajóknál, amelyek csövekkel vannak ellátva, a fönti torpedó minden változtatás nélkül is alkalmazható. Ezen torpedók 30—40 ' méternyi külső víznyomásnak, vagy valamely szomszédos torpedó robbanásának is kitehetők, amely nyomás a csúcsívet össze is nyomhatja, anélkül, hogy ezáltal robbanás veszélyétől kellene tartani, mert a (P) dugattyú elmozdulása, — miután külső nyomásról van szó — nem következik be; mindannak dacára azonban a torpedó ilyen kedvezőtlen körülmények között támadásul szolgálhat. Ezt kikerülendő, elégséges a csúcsív lemezét köralakú bordákkal megerősíteni, melyek valamely lényegesen a tengely irányában ható lökés folytán beálló összenyomást nem fogják megakadályozni. A tenger alatti hajóknál olyan torpedót is lehet alkalmazni, amelynek elől nem kell úszóval ellátva lenni; ebben az esetben az összenyomható csúcsívet vízzel töltjük meg, amennyiben a külső és a belső víz között a közlekedést apró lyukak segélyével föntartjuk oly célból, hogy a nyomás ne hasson az összenyomható kúpra. Ezen kúp épen olyan jól működne az ütközésnél, mint a levegővel megtöltött csúcsívvel bíró kúp. Azon tenger alatti hajókra nézve, amelyeknek torpedói külső készülékekben vannak elhelyezve, bizonyos mértékben attól lehet tartani, hogy a csúcsív valamely víz alatt úszó tárgy folytán összenyomódik. Ebben az esetben előnyösebb volna, ha a (P) dugattyút és a kaucsuk gömbsüveget egy j egyszerű rúd által helyettesítenék, amelylyel a kilövés pillanatában az (0) biztonsági reteszt a tenger alatti hajó belsejéből lehetne kitolni. Ezen összenyomható csúccsal ellátott rendszer, akár bír akár nem bír az utóbbi módosításokkal. a tenger alatti hajóknál vagy a csatahajók tenger alatti torpedócsöveinél alkalmazott torpedókra nézve sokkal alkalmasabb, mint az összes, külső csappantócsúccsal ellátott rendszerek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Torpedó, jellemezve egy az ütközés hatása folytán ráncokban összenyomódó fémcsúcs által, melyben a csappá ntómechanizmus akképen van elrendezve, hogy az csak a csúcs összenyomásánál vagy ' összeráncolásánál lép működésbe.