43113. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rostos növények előkészítésére és papíranyagra való közvetlen földolgozására

_ 2 — ságos magas hőmérséklet alkalmazása következtében a rostok ne színeződjenek igen intenziven barnára, mely színt a fehérítéssel megszüntetni nem lehet. Ennek megfelelően, fehérítendő anyag előállításánál a főzési hőmérséklet 130— 150° C. között fog feküdni, a főzést pedig akként vezetjük, hogy a rostanyag teljesen víz alatt legyen. A főzés 130° hőmérséklet elérése ,után 2—3 óráig tart. Barna anyag előállításánál ellenben a hőmérséklet 155—160° C., a rostanyagok részben a víz-, részben a gőztérben lehetnek, a főzést pedig 155° elérése után 4—5 óráig folytatjuk, vagyis fehérítendő anyag főzését sok vízben, alacsony hőmérsékletnél és rövidebb ideig végezzük. Lehet továbbá az eljárást arra is használni, hogy szalmát vagy kemény füveket takarmányozásra vagy szövőrostok előállítására alkalmassá tegyünk. Hogy az orgános savak képződése és az intrácelluláris anyagra gyakorolt hatása in statu nascendi zavartalanul mehessen végbe, a rostos növényeket, pl. a szalmát, előnyösen fölvágatlanul, tehát természetes hosszúságú szálakban legelőnyösebben hengeralakú kocsikra rakjuk és ezekkel együtt fekvő, 3—10 kocsi befogadására alkalmas, mintegy 30 200 m3

. térfogatú főzőkazánokba toljuk és ezekben abszolút nyugalomban, tehát anélkül, hogy a kazánok forognának, vagy hogy a lúg erélyesebb keringésben volna, lassan főzzük. Főzés után a rostos növényekkel telt kocsikat átrakás nélkül közvetlenül a hollandi malmokhoz vagy tépő fesziatokhoz szállítjuk. Annak következtében, hogy a főzést a leírt módon végezzük, a szalma föl vágását vagy i szecskázását fölöslegessé tesszük, munkabéreket takarítunk meg, kevesebb fűtőgőzre van szükségünk, az orgános savak képződését elősegítjük, főleg pedig lehetővé tessziük azt, hogy azok in statu nascendi ott hassanak, ahol képződtek, t. i. meggátoljuk, hogy a savat a forró a forró víz kiöblítse, mi az eddigi forgó kazánoknál és kényszerített lúgkeringésnél elkerülhetlen volt. A kivonatanyagokat tartalmazió főző- és szennyvizeket az orgános savak és sók stb. leválasztása céljából tovább földolgozhatjuk. Ezt a földolgozást teljesen úgy végezzük, mint az ismert szóda-, szulfát- és szulfit-eljárásoknál. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás rostos növények előkészítésére, azáltal jellemezve, hogy a rostos anyagokat vízben vagy nedves gőzben maró kémiai anyagok hozzáadása nélkül, nyomás alatt főzzük, miközben a hőmérsékletet annyira emeljük, hogy a rostos növényekből főzés közben orgános savak, minő a hangyasav stb. képződjenek, melyek in statu nascendi vagy később az intrácelluláris anyagot meglágyítják vagy föloldják, és a rostnyalábokat föllazítják úgy, hogy a rostos anyagokat savban vagy alkáliban való minden utólagos főzés, vagy foszlatás vagy őrlés nélkül kis erőkifejtéssel papiranyagra lehessen földolgozni, vagy közvetlenül takarmány stb. gyanánt lehessen fölhasználni. 2. Az 1. alatt védett eljárás egy foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy fehéríthető papíranyag előállítása céljából a főzést lehetőleg alacsony hőmérsékletnél, mintegy 130—150° C.-nál végezzük és a 130° hőmérséklet elérése 2—3 lóra múlva szakítjuk meg, hogy az anyag megbarnulásának kizárása mellett elég orgános sav keletkezzék. 3. Az 1. alatt védett eljárás egy foganatosítási alakja barna anyag előállítá| sára, azáltal jellemezve, hogy a főzést 155—160° C. hőmérsékletnél végezzük és a 155° elérése után 4—5 óra múlva szakítjuk meg. 4. Az 1. és 3. alatt védett eljárás egy foganatosítási alakja-, iazáltal jellemezve, hogy az eljárásnál keletkező főző-, 111. szennyvizeket magában ismert módon orgános savakra, s(ókra stb. dolgozzuk föl. 5. Az 1—4. alatt védett eljárás egy foga-