43090. lajstromszámú szabadalom • Vízcsöves kazán

* - - - -ív-iffíwggjm"~ 2 -Visszacsap odószeleppel fölszerelt (7) vezeték vezeti.az előmelegítő (H) gyűjtővezetékébe. Az előmelegítőnek három rekesze van, ezek mindegyike egy-egy (8) vezetéken át van a (H) gyűjtőtartállyal kapcsolva. Az előmelegítőből a vizet a (9) vezetéken két (I) injektor nyomja a fölső kazánba, nevezetesen az előmelegítő két szélső rekeszét egy-egy (10), illetve (11) vezeték köz vétlen ül köti össze a megfelelő (I)injektorral, míg a középső rekeszt a (12) vezeték kapcsolja (i) vezetékkel, melyen a beáramló víz egyenletesen jut a két (I) injektorhoz. Az előmelegítőcsövei és a vízcsövek között zeg-zúg vonal alakú (13) ill. (14) választófalak vannak alkalmazva, az előmelegítő és a vízcsőkamara között pedig Pgy (16) közfal közbehelyezve. A fűtőgázok a 3., a víz a 4. és 5. ábrán átható nyilak irányában megy át az előmelegítőn. víz a (H) gyűjtőcsőből a (8) vezetéken pl. melegítő középső rekeszébe megy, az első csövön elülről hátra felé, a hátsó (27) esősüvegbe, ebből a második csövön hátulról előre, a (28) csősüvegbe, azután a harmadik csövön ismét hátrafelé áramlik és így tovább, tehát a víz jobbról balfelé a legalsó csősor összes csövein átfolyik. Á sor bal végén a víz függélyes (24) süvegen a következő sor első csövébe megy és eme sor csövein balról jobb felé halad át. Ily módon átfolyik a víz előmelegítő következő sorain, míg a (9, 12) vezetéken az (i) vezetékbe nem megy, honnan a két (I) injektorba jut. Ugyanígy folyik a víz az előmelegítő többi rekeszein is. A fölső kazán (6. és 7. ábra) közös, a gőz elvezetésére szolgáló (30) kamarába torkolló két (29) csővel van fölszerelve. Az (I) injektorokból az a (31) csőcsonkokba bejutó gőz és vízkeverék a fölső kazánba beépített (32) falakba ütközik. A fölső kazánba ennek hosszanti középvonalában az (M) fal van beépítve, mely a yizet két részre osztja, a két vízáram mindegyike az (P) fő- és (f) mellékesövön át folyhatik el. Az (M) fal fölső végpontjától a kazán végeihez húzott (Y) egyenesek & vízszintessel körülbelül 8°-os szöget képeznek és maguk is vízszintes helyzetbe jutnak, mikor a kazán tengely az egyik vagy másik irányban a vízszintes helyzetből körülbelül a 8°-kal kitér. Hogy már most a kazán kitérésénél a víz az éppen megemelt kazánfélből a vízcsövekbe lefolyjék. Elégséges, ha az (f) mellékcső (Z—Z) tengelyének hajlásszöge a vízszinteshez körülbelül 2—3°-kal nagyobb, mint az (Y) vonalaké. Minthogy az (I) injektorok az (P) csövek és (f) csövek között vannak elrendezve, a kazán az (Y) egyenesek hajlásszögének megfelelő kitérést szenvedhet, ekkor a kazán megemelt részéből a víz az (f) mellékesövön át folyik ki míg a lesülyedt részéből az elvezetés az (F) csövön át történik. Ily módon a víz egyenletesen jut a víz csövek két csoportjába. Az előmelegítő csövek a. vízcsövek és a fölső kazán között vannak alkalmazva. Ezenkívül célszerűen az előmelegítő alatt is lehet túlhevítőcsöveket elhelyezni. A kazán előnye az, hogy az előmelegítőcsövek lehetőleg mélyen vannak elrendezve és azért karbantartásuk- és ellenőrzésük könnyű, ezenkívül a kazán egész magassága is jóval kisebb az oly kazánokénál, melyeknél az előmelegítő, illetve túlhevítő a fölső kazán fölött van elrendezve. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Vízcsöves kazán, főleg hajókazán, azáltal jellemezve, hogy a fölső kazán két végén egy-egy (F) tápláló vezeték útján a vízcsövekkel van összekötve, melyekhez egy a kazán másik részéhez kapcsolt és a vízszinteshez ama szögnél, melyen belül a fölső kazánban a víz színe a hajó ingadozásainál elmozdul, nagyobb szög alattr hajló (f) mellékcső is csatlakozik úgy, hogy mikor a fölső kazán vízszine, kitér, a víz az egyik (F) tápláló vezetékébe közvetlenül, a másik (P) tápláló vezetékbe pedig az (f) mellék vezeték közvetítésével jut be, hogy a táplálás a fölső kazán kitért állásánál is mindkét (F) vezetéken át végezhető* legyen. 2. Az 1. alatt védett vízcsöves kazán egy foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a fölső kazánban függélyes (M)