43080. lajstromszámú szabadalom • Újítás főzőkályhákon
vezeti, mely több — az adott példán hat — egymás mellett fekvő (h) csőből áll. Eme csövek mindegyikének egy-egy az (f) hamúakna alatt fekvő vízszintes része van, mely az (s) nyíláson át a külső levegővel közlekedik és a tüzelőtér hátsó falára fekvő, közel függélyes részbe megy át. A tüzelőtér fölső végén eme cső vízszintes síkban le van hajlítva, a füsthuzatban tetszőleges távolságig hátrafelé van vezetve, azután pedig ismét előre görbül és a most leírt ág mellett visszafelé van vezetve. Eme visszavezetés hossza különböző, legmesszebb a két szélső (h) cső nyúlik vissza, melyek a primér levegő bevezetésére szolgáló (1) nyílásokkal vannak fölszerelve úgy, hogy ezek az (1) nyílások az (e) rostély alatt foglaljanak helyet. A többi (h) cső a szekundér levegőt vezeti, ennek megfelelően (m, r, n, o) kiömlő nyílásaik a rostély fölött, ettől különböző távolságban vannak elrendezve úgy, hogy a füstgázokkal érintkező (h) csövekben előmelegített levegő részben a rostély alatt, mint primer levegő, részben a rostély fölött, ettől különböző távolságban, mint szekundér levegő jut a tüzelőtérbe, minek következtében a füstgázok tökéletes elégetése biztosítva van. Hogy a szekundér levegő bevezétését szabályozhassuk, a (h) csövek (s) nyílásait tollattyúk segélyével zárhatjuk úgy, hogy a levegő bevezetése mindig a tényleges szükségletnek megfelelően fog történni. Ezek után a leírt újítás hatása könnyen érthető: A (d) töltőgaratból a tüzelőanyag előmelegítve az (e) rostélyra csúszik, hol azt a bevezetett meleg' primér levegő elégeti. A fejlődött füstgázok útközben többször keverődnek meleg szekundér levegővel, tehát az elégés igen tökéletesen fog végbemenni és teljesen füstmentes égéstermények fognak az (i) elvezető csövön át távozni. A füstgázok útközben egyrészt a (h) csöveket, másrészt a (d) töltőgaratot is fútik, tehát a levegőt és tüzelőanyagot hathatósan előmelegítik. A (d) garatban esetleg fejlődő lepárlási termékek az (x) nyíláson át a füsthuzatba jutnak és itt leégnek, tehát a takaréktűzhely teljesen szagtalanúl ég és a tűzhely barnaszén tüzelésre is alkalmas. SZABADALMI IGÉMNEK. 1. Újítás főzőkályhákon, Hal jellemezve, hogy a lehetőleg légrHkesen elzárt tüzelőtér elé egy a tüzelőikig előmelegítésére szolgáló, a tüzelofBtejtős rostélyához csatlakozó töltőgaral^Mry készlettartály van építve, a tüzelaHkfalában pedig több a primér-, illelWÉ)gekundérlevegő vezetésére ós elő^^B^ tésére szolgáló csatorna ki képezve lyek bevezető nyílásai a takaréktűzliW lyen kívül elrendezett zárótolattyúk se* gélyével szabályozhatók és a külső levegővel közlekednek, elvezető nyílásai pedig a rostély alatt, illetve különböző magasságokban a rostély fölött a tüzelőtérbe, illetve füstvezetékbe nyílnak. 2. Az 1. alatt védett újítással kapcsolatban egy rostély, azáltal jellemezve, hogy a rostély több Övre van osztva, melyek eleven és holt rostély fölületének viszonya különböző úgy, hogy az eleven rostélyfölület nagysága a rostély alsó vége felé növekedik. 3. Az 1. alatt védett újítás egy foganatosítás! alakja, azáltal jellemezve, hogy a levegő bevezetésére szolgáló csatornarendszert egy a tüzelőtér és füsthuzat hátsó, illetve alsó fáfához simuló egyes U-alakban meghajlított csövekből álló csőnyaláb képezi. 4. Az 1. alatt védett újításnál a tüzelőanyag készlettartálya és a füsthuzat között egy a készlettartályban az előmelegítés következtében fejlődött gázok elvezetésére szolgáló nyílás alkalmazása (1 rajzlap melléklettel.) >Í)(VÉKTIIL)U)ÍO KTOMBIM BUDAPEST**
