43069. lajstromszámú szabadalom • Őrellenőrző óra

nélkül megszerkeszthet — az ellenőrzés eszközlésével egyidejűleg a következő el­lenőrzési hely számát is láthatóvá lehet tenni. Az ismeretes és szokásos ellenőrző órák leírt kiképezésénél az Őr maga sem tudja előre az utat, melyet meg kell; tennie, az illető elzárt területre vagy helyiségbe be­hatolni kívánó személyek pedig egyáltalá­ban nem szerezhetnek tudomást az őr által megteendő útról. Ezért diZ 3/ veszély, hogy az ily személyeket az őr [meglepi, igeit nagy, mert könnyen megtörténhetik, hogy valamely óra'az őrnek azt az utasítást adj a, hogy az általa éppen elhagyott ellenőrzési helvet azonnal újbpl fölkeresse, miért is egyetlen őr is nagyobb biztonságot nyújt, mint több őr, ki állandóan ugyanazt az utat teszi meg. Találmányom a gyakorlatban a legkü­lönbözőbb m,ódon és az alkalmazott ellen- j őrző óra sajátságainak legteljesebb figye­lembevételével foganatosítható, így pl. le­het egy, az ellenőrző ( óra tokjában alkal­mazott korongot egy kulcs többszöri mű­ködtetésével vagy forgatásával bizonyos előre meghatározott szöggel elforgatni, és eme korongon az ellenőrzési helyeknek az illető nap részére kiválasztott sorrendjét korong vagy csík alakjában fölerősíteni. Eme korong vagy csík jelzései az óratok egy megfelelő kivágásán át válnak látha­tiókká és leolvashatókká. A csíkot az órá­ban kis elektromos lámpa vagy valamely magától világító fölület vagy lámpa segé­lyével lehet megvilágítani. Lehet az is­métlő óráknál alkalmazott ismétlő ütőimö­höz hasonló berendezést is alkalmazni, anél­kül, hogy ez a találmány lényegét érin­tené. A találmány tárgyának lehetséges szá­mos foganatositási alakja közül a csatolt rajzon példaképen egy ily foganatosítási alakot ábrázoltunk, nevezetesen az 1. ábíra egy ismert szerkezetű (Bürck­féle) ismétlő óra fölülnézete; a • 2. ábra oldalnézete, részben metszete. Az (1) tok alsió (2) részében egy óramű van elhelyezve, mely a berendezés fölső részében lévő (3) dobot forgatja. Eme dobra naponként egy-egy b ©osztásos papír­csíkot tekercselünk. A dob fölső fölületén a (4) óralap van kiképez,ve. Ettől a dobtól oldalt, a dob és tokfal között egymás fölött több (5) rúgó van elrendezne, melyek száma az illétő te­lepen alkalmazott őrök számával egyezik meg. A (rajzon föltételeztük, hogy nyőlc ily rúgió van alkalmazva. Eme rugók szabad végein (6) tűk vannak elrendezve, melyek megfelelően kiképezett (7) kulcsok hatása alatt állanak. Ezt a kulcsot a tok födelén kiképezett (8) kulcslyukba dugjuk be, a kulcs (9) tolla pedig oly helyzetben van elrendezive, hogy az az illető őr számára rendelt (5) rugót működtethesse éis a meg­felelő (6) tűt a beosztásos (3) papírcsíkra szoríthassa, és ebben ismert módón egy lyükat vagy hasítékot létesíthessen. Ed­dig az ellenőrző óra ismeretes. Hogy már most az órát a szóban lévő találmány sze­rint kiképezhessük, az (1) tokban egy (10) gyűrű van forgathatóan elrendezve és en­nek külső kerületén egy papírszalag elhe­lyezve, mely az ellenőrző helyek bejárásá­nak sorrendjét jelzi. Ezenkívül az (1) tok­nak (11) nyílása is van, melyen az illető ellenőrzési hely száma válik láthatóvá. Eme gyűrű belső oldalán (12) fogakkal is el van látva, a kulcsnak pedig még egy (13) tolla van, mely akkor, mikor a kulcsot a (8) kulcslyukba bedugjuk, és elforgatjuk, a gyűrűt is elforgatja. Ugyanis ekkor elő­ször is ia kulcs (9) tolla fogja az illető őr számára rendelt (6) tűt előre nyomni és a (3) dobra föltekércselt papírszalagba be­szűrni. Az ezenközben a nyíl irányában (1. ábra), forgíó kulcsot a jelzés megadása után visszafelé f orgatni nem lehet, mert a kulcs (9) toldata a (6) rúgó szabad végével jönne érintkezésbe, ezért a kulcsot a nyíl irá­nyában kell tovább forgatni, miközben a (13) toll az egyik (12) foggal jön érintke­zésbe, mely a (10) dobot bizonyos hosszú­ságú úton elforgatja úgy, hogy az őr a kö­vetkező ellenőrzési helyről tudomást sze­rezhet. Csak ha a (10) dob elfordult, le­het a (7) kulcsot a kulcslyukból kihúzni.

Next

/
Thumbnails
Contents