43061. lajstromszámú szabadalom • Eljárás metalloidoknak az alkáli és földalkáli fémekkel, valamint a ritka földekkel és alumíniumcsoport földjeivel alkotott vegyületeikből való kiválasztására

Megjelent 1908. évi október lió 397-éi». MAGY. KIR. szabadalmi jbb hivatal SZABADALMI LEÍRÁS 43061. szám. Vll/i. OSZTÁLY. Eljárás metalloidoknak az alkali és £öldalkali fémekkel, valamint a ritka földekkel és az aluminiumcsoport földjeivel alkotott vegyületeikből való kiválasztására. HERRENSCHMIDT HENRI VEGYÉSZ PÁRISBAN. A bejelentés napja 1908 február hó 20-ika. Ha a metalloidoknak alkáli- és földalkáli­fémekkel, valamint az aluminiumcsoport fé­meivel és a ritka földfémekkel, pl. lanthan­nal, didymmel, zirkonnal stb. alkotott vegyü­leteit elektromos kemencében a metalloidok kiválasztása céljából egyszerű olvasztással kezeljük, akkor nem következik be teljes különválás és a kapott termékek sem lesz­nek tiszták, amennyiben karbidokkal van­nak tisztátalanítva, -melyek az elektródák jelenléte folytán képződnek. Jelen találmány szerint azonban egyidejű olvasztás és oxydálás által egészen más eredményt érünk el, amennyiben a reduk­ció nem lép föl és karbidok sem képződnek úgy, hogy végül egyrészt karbidoktól men­tes oxydokat kapunk, melyek olvasztás után tömött amorf ós homogén masszává, vagy pedig kristályos testté merevednek, más­részt pedig a metalloidok gőzalakban vál­nak ki és így fölfoghatók. Az oxygén hatása igen fontos, mivel ez reakcióba lépő szenet elégeti és karbidok képződését megakadályozza. Az oxygén min­denféle redukálást meggátol és amellett a metalloidok fölszabadulását megkönnyíti, mivel nagy alfinitása folytán a metalloidok­kal vegyült fémeket hatalmába keríti. A metalloidok kiválása még könnyebb és a reakció még tökéletesebb lesz, ha az em­lített két tényezőhöz, vagyis az egyidejű olvasztáshoz és oxydáláshoz a bórsav ha­tását is hozzáadjuk, és pedig oly módon, hogy a bórsavat az -elektromos kemencében a többi anyagokhoz adagoljuk. A bórsav (Hs BoOs ) nemcsak mint a ke­zelendő anyagok oldószere hat, (mely hatás a víz hatásának más esetekben és más hő­mérsékeknél igen megfelel), hanem a hydro­gén hordozója gyanánt is szolgál oly ese­tekben, midőn az oxyd hydratizálásának kell bekövetkeznie, mint pl. az alkáli fémek oxydjainak esetében. Végül az is igen fon­tos, hogy ha a kemencében bórsav van jelen, akkor folyékony masszát kapunk mely közvetlenül lecsapolható. Az oxygént bármely alkalmas anyag út­ján, főként pedig úgy vezethetjük be, hogy a kezelendő anyagokhcz oxydálp hatású testeket (oxygén hordozókat), pl. salétromot, zinkszulfátot stb. adunk. Az ezen sókból alkalmazandó mennyisé­geket azon hatás szerint állapítjuk meg, amelyet az oxygénnek ki kell fejtenie, mi­mellett az oxygént célszerű fölös mennyi-' ségben alkalmazni, hogy az elektródák ál-

Next

/
Thumbnails
Contents