43045. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elégéssel dolgozó erőgépeken

___ Megjelent 19Q8. évi október hó 5-én. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI |«| HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 4B045. szám. V/d/3. OSZTÁLY. Újítás elégéssel dolgozó erőgépeken. lietzenmayer ottó mérnök münchenben. A bejelentés napja 1906 december hó 12-ike. Oly belső elégéssel dolgozó erőgépeknél, melyeknél az elégetés állandó nyomás alatt történik, a tüzelőanyag bevezetése — mint ismeretes — a kompresszió végén történik. Ha már most első sorban is a cseppfolyós tüzelőanyagokkal táplált motoroknál föllépő viszonyokat vizsgáljak, azt látjuk, hogy a folyadék bevezetésének a kompresszió nyomás ellen kell történnie, még pedig olymódon, hogy a tüzelőanyag a munkahengerfcen levő levegővel tökéletes elégés biztosítása céljából lehetőleg bensőleg keverődjék. A tüzelőanyag keverését, illetve szétporlasztását oly levegő végzi, melynek nyomása nagyobb, mint a kompresszió végén uralkodó nyomás. Az eddig ismert, a föntebb jelzett elv szerint dolgozó gépek két csoportba oszthatók : az elsőbe tartoznak azok, melyeknél a porlasztó levegő és tüzelőanyag bevezetését egy közös, kényszermozgáBSzerűen vezérelt szelep, a fúvóka szabályozza, a másikba az, melynél sem a tüzelőanyagot, sem az ezt befúvó levegőt szabályozó szelep nincs kényszermozgásszerűen vezérelve. Eme föntebb jelzett módszerek közül az elsőnek az a hátránya, hogy a cseppfolyós j tüzelőanyag az egész kompressziószakasz I alatt el van zárva az elégetőtértől, ezért még kevéssel a meggyújtás előtt is hideg állapotban, cseppfolyós folyadék alakjában van jelen és a kellő tökéletes elégetés biztosítása céljából a tüzelőanyagot igen erélyesen szét kell porlasztani, tehát igen nagy túlnyomást kell alkalmazni. A második eljárás hátránya az, hogy a gyújtás egyáltalában nincs pontosan szabályozva, ezenkívül a rendszer szerint szükségessé váló belső csatornák könnyen elszennyeződnek, mi folytonos üzemzavarokra ad okot. A találmány oly gépre vonatkozik, melynél eme két csoport hátrányai teljesen el vannak kerülve és a gép a két csoporttal szemben egy harmadik csoportot képez, melyre az jellemző, hogy a tüzelőanyag már a kompresszió közben is egy nyitott az elégető térrel közlekedő csatornában foglal helyet, míg a porlasztólevegő beáramlását, tehát a gyújtást is egy szelep vezérli a kellő pontossággal. Az ekként elért előnyök a következők: A cseppfolyós tüzelőanyag a kompresszió közben fejlődő hőt fölveheti, tehát az elégetés céljából külső hő hozzávezetése nélkül előmelegíthető, esetleg el is párologtatható. Ennek következtében a tüzelőanyagot a levegővel a gyújtás pilla-