43039. lajstromszámú szabadalom • Berendezés ércek pörkölésére és összesütésére
Megjelent 1908. évi október hó 5-én. MAGY. g|| KIR. SZABADALMI jBS HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 4B0B9. szám. XH/d. OSZTÁLY. Berendezés ércek pörkölésére és összesütésére. BENNITT FRED ÜGYVÉD JOLIETBEN. A bejelentés napja 1907 december hó 4-ike. Jelen találmány különösen oly ércek föl- | dolgozására szolgáló berendezésre vonatkozik, melyek pörkölést és összesütést kívánnak (pl. kéntartalmú rézércek) és melyeknél az érctömegben benső elégés tartható, fönn, ha az érctömeghez kellő oxigéntartalmú levegőt vezetünk hozzá. A találmány célja oly berendezés létesítésében áll, mellyel az ércek önműködően és gazdaságosan kezelhetők azon célból, hogy az ércek a nagyolvasztóban való erre következő földologozáshoz alkalmas alakú tömeggé süljenek össze. A mellékelt rajzokon a találmány tárgyának két kiviteli alakja van föltüntetve. Az 1. ábra oly berendezés oldalnézete, mely végnélküli, illetve folytonos érchozzávezetőszerkezettel van ellátva, mimellett utóbbi több egymással összekötött, csuklós részből áll. A 2. ábra az 1. ábra II-II vonala szerinti metszete. A 3. ábra az 1. ábra III-III vonala szerinti metszete. A 4. ábra.a berendezés egy részének az adagolótölcséren és az ezzel szomszédos részeken át vett központos hosszmetszete. Az 5. ábra a berendezés egy részének vázlatos hosszmetszete, amidőn a berendezésben végbemenő folyamat látható. A 6. ábra a találmány tárgyát képező berendezés egy másik kivitelt alakjának függélyes metszete. A 7. ábra a 6. ábra VII-VII vonala szerinti metszete. Az 1—4. ábrákban föltüntetett berendezés tekintetében megjegyzendő, hogy az ércet a kezelés alatt hozzávezető szerkezet egy végnélküli rendszerből áll. Ezen rendszer a föltűntetett példánál az érc fölfogására és tovavezetésére szolgáló részekből és az érctartókat előre mozgató részekből áll. Ezen részek sokféleképen módosíthatók és magától értetődik, hogy alábbiakban leírt és rajzokon föltüntetett szerkezetek csak példaképeni kivitelek gyanánt tekintendők. (A—A) két végnélküli láncot jelöl, melyek (C—Cl), (C2, C3) lánckerekekre vannak szerelve és az utóbbiaknak megfelelő alakkal bírnak. Az (A) láncokon (B—B) tartányok vannak alkalmas módon megerősítve, melyek az érc szállítására szolgálnak. Ezen tartányok, vedrek, serpenyők vagy csészék alkalmas módon vannak a láncokkal összekötve, mimellett a megerősítés célszerűen olyan, hogy a vedrek vagy hasonlók a körfolyam meghatározott helyein a tartalom kiürítése céljából billenthetők. Mindegyik vedren, csészén vagy hasonlón két-két (b—b)