43038. lajstromszámú szabadalom • Vérttörő űrlövedék a lövedék csúcsa felé megszűkülő egy- vagy többkamrás üreggel

egy (E) fenékcsavar zárja el, melybe a ka- j marába benyúló (P) gyújtótok van becs a- | varva. Az (F) gyújtótok hátsó részében van a (H) csapódógyújtó az erre fölhúzott, levehető és az (il) késleltető elegygyel töltött (J) hüvellyel együtt becsavarva. A (H) csapódógyújtó és a (J) hüvely a 2. és 3. ábrán nagyobb léptékben, metszetben van ábrázolva. Az (a2) fenék kamarának -az (F) gyújtócsavar által szabadon hagyott részét valamely brizáns robbanóanyagból álló (Ll) test tölti ki, mely a lövedék robbanótöltetének második részét képezi és a (K) kéregpapirtokba van zárva. Ha a leírt vérttörőlövedék valamely vértet ér, a becsapódás pillanatában az (L) robbantótöltet nagy nyomással fekszik a (C) tölteléktámasztó fölületére. Ez a nyomás azonban nem idézheti elő a töltelék által nyújtott, nagy támasztó (d) fölület miatt a gyújtást, mint az akkor megtörténhetnék, mikor a (C) töltelék által elfoglalt tér is robbantóanyaggal volna töltve. Épp így nem idézheti elő az (il) késleltető elegy közbekapcsolása miatt a (H) csapódógyújtó sem a gyújtótöltet és ennek következtében a robbantótöltet azonnali fölrobbanását, bár a csapódógyújtó csappantyúja a becsapódás pillanatában föllobban. Ennek következtében a lövedék a vértbe bizonyos mélységig behatol, sőt azt át is töri, mielőtt a robbantótöltet fölrobbanna. Ha a lövedékkel kevébbé ellenálló céltárgyat lövetünk, előnyös lehet, ha a (H) csapódógyújtót a lövedékből kicsavarjuk, a (J) hüvelyt az ebben lévő késleltető elegygyel eltávolítjuk és azután a gyújtót a lövedékbe visszacsavarjuk. Ekkor a lövedék robbantótöltete a becsapódás pillanatában robban föl. Találmányunk tárgyának a 4. ábrán látható foganatosítási alakja a most leírttól annyiban tér el, hogy az (A) lövedéktest ürege csak egy kamarát alkot és annak megfelelően a robbanótöltet is csak egyetlen brizáns robbantóanyágból álló (L2) teát, mely az (M) kérekpapirdobozban van elhelyezve. A (C) tölteléket sem fából nem kell készíteni, sem akként nem kell alakítani, liogy az a lövedék üregének mellső részét teljesen kitöltse, lényeges csak az, hogy kevéssé összenyomható anyagból (fémből, kolofoniumból, lőporból stb.) álljon és a robbanóanyagnak kellő támasztófölületet nyújtson. Töltelék gyanánt tokba zárt folyadékot is lehet használni. Levehető, késleltető elegyet tartalmazó hüvellyel ellátott csapódógyújtó helyett a késleltetővel állandóan kapcsolt gyújtót, vagy ki- és bekapcsolható késleltető berendezéssel biró csapódógyújtót is lehetne használni. Egyébként kifejezetten utalunk arra, hogy egy vagy többb kamarás, megszűkülő üreggel biró ürlövedékek, melyeknél a lövedék kamaráiban a robbantóanyag akként van elrendezve, hogy a lövedék becsapódásánál az összes nyomást a löveg csúcsához legközelebb eső keresztmetszete fogja föl, magukban véve ismeretesek. Nem új továbbá az sem, hogy az üreg szűkebb részét rugalmas vagy nem rugalmas töltelékkel töltsük ki, de ennek az ismert elrendezésnek egészen más a célja, mint a (C) tölteléknek a szóban lévő lövedéknél. Végül természetesen ismeretes vérttörő lövedékeknél oly berendezés alkalmazása, mely a tűznek a gyújtóról a robbantótöltetre való átvitelét késlelteti. A találmány tárgyát képező vérttörőlövedék egyes alkotórészei tehát magukban ismeretesek és a találmány lényege csupán csak az, hogy ezeket az ismert berendezéseket együtt alkalmazzuk, mely egyesítés által rendkívül egyszerű szerkezetű vér.ttörő lövedéket kapunk, melynél a robbantótöltet nem szándékolt fölrobbanása a vértbe való becsapódás következtében föllépő lökésnél biztosan ki van zárva. SZABADALMI IGÉNY. Vérttörőlövedék a lövedék csúcsa fölé megszűkülő, egy vagy több kamarás üreggel, jellemezve az összes kamarákban elhelyezett robbantótöltetek oly elrendezése által, hogy a lövedékcsúcshoz leg-