43036. lajstromszámú szabadalom • Gyújtóbeállító berendezés

ben alapul vett esetben is, hogy a (dl) kilincsnek a (gl) nyugaszba való befogodzásánál az (fl) nyugaszt még nem érte el. A (C) süveg ugyanis a (c) karimája és a (B) gyűrű (bl) karimája között az (E) rúgó által előidézett súrlódás legyőzése mellett a (B) gyűrűvel, az (A, Al) tokkal és a (D) gyűrűvel együtt tovább forog; ezenkívül a (c4) ütköző — míg a (c3) kilincs a megfelelő (fl) nyugaszba be nem csappan —, oly helyzetben marad, hogy a (C) süvegnek a (B) gyűrűvel szemben való elforgatásánál idő előtt a (b3j ütközőt nem érheti. Tehát a (C) süvegnek idő előtti, a (b3, c4) ütközők egymásba ütközése által előidézett rögzítés ki vau zárva. Miután a (c3) ütköző az (fl) nyugaszba becsappant, a (C) süvegnek az adott irányban való tovább forgatásával a gyújtóelegykorong beállítása kezdődik meg. A (C) süveget addig forgatjuk, míg a (c4) ütköző —, mely a (c3) kilincsnek az (fl) nyugaszba való becsapódásánál a (b3) ütközővel szemben a rajzon látható működési helyzetbe jutott — a (b3) ütközőt nem éri. Ettől a pillanattól kezdve a (C) süveget tovább forgatni nem lehet és a gyújtó helyesen van beállítva, minthogy a (gl, fl) nyugaszoknak egymástól való távolsága a (dl) kilincsnek a (b3) ütközőtől való távolságával egyenlő. A gyújtó beállítása a (C) süvegnek legföljebb két teljes fordulatát igényli, minthogy egyrészt mindkét (c3, dl) kilincs a süveg első fordulata közben a gyújtó nyugaszaiba becsapódni kénytelen, másrészt pedig a kilincsnek nyugaszaikba való becsapódásától amaz időpontig, melyben a (c4) ütköző a (b3) ütközőt éri, legföljebb egy fordulatot végezhet a (C) süveg. A gyújtó beállítása után az állítókulcsot a gyújtóról ismét leemeljük, ekkor a (c3, dl) kilincsek ismert módon kikapcsolódnak az (fl, gl) nyugaszokból. Mint az minden további magyarázat nélkül érthető, a gyújtót akkor is helyesen állítjuk be, mikor az állítókulcsot oly módon húzzuk fel a gyújtóra, hogy a (c3) kilincs előbb jut az (f 1) nyugasszal. kapcsolatba, mielőtt a (dl) kilincs a (gl) nyugaszba becsappan, vagy mikor a kulcsnak a gyújtóra való felhúzásánál az egyik vagy mindkét kilincs kapcsolódik a gyújtó megfelelő nyugaszaival. A gyújtó beállítására ebben az esetben is elégséges a (O) süvegnek legföljebb két teljes fordulata. Az 5. ábrán látható foganatosítási alaknál a (C) süveg (cl) karimájába ágyazott és a forgatható gyújtóelegykorong (fl) nyugaszába való bekapcsolódásra rendelt (K) kilincs kétkarú emelő módjára van kiképezve. A (K) kilincs ama karja, melynek az (fl) nyugaszba befogódzania nem kell, oldalt (kl) ütközővel van ellátva, mely a (K) kilincs működő helyzeténél a (B) gyűrű (b2) hornyába nyúlik be és ekkor a (B) gyűrű (b3) ütközőjével együtt működhetők. A (b3) ütköző ekkor a (b2) horony külső falán van alkalmazva. A kulcs működési és használati módja evvel nem változik. Magától érthető, hogy a találmány tárgya gyújtóbeállító-gépeknél is alkalmazható. Ismeretes ugyan már oly gyújtóbeállítógép, melynél ép úgy mint a szóban lévő beállító berendezésnél ama beállítótesten, melynek a beállítható gyújtórésszel kell kapcsolódnia és egy a másik beállítórésszel szemben beállítható részen egy ütköző van alkalmazva, melyek közül az egyik akkor, mikor a beállítható gyújtórész és a megfelelő állítórész között a kapcsolat létesül, önműködően oly helyzetbe jut a másik ütközőhöz viszonyítva, hogy a két ütközőtartó egymással kapcsolódik. Az ismert gyújtóállító-gép azonban akként van berendezve, hogy használatánál a gyújtót szigorúan a meghatározott szög alatt kell az állítóberendezésba bevezetni, mi körülményes és időt rabló. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Két egymással szemben elforgatható állítótesttel fölszerelt gyújtóbeállító berendezés, melyet a gyújtó beállításánál tetszőleges szög alatt lehet erre fölhúzni, azáltal jellemezve, hogy ama (C) állítótesten, melynek a gyújtó beállítható (F) részével kell kapcsolódnia és egy, a má-