43022. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tenger alatt járó naszádoknak gőzcsővel történő mozgatására

-Sítől megfelelő számú (f) fűtőcső megy át a (d) és (n) kazánokon, az egész kazánon végignyúló (r) füstcsatornába, mely ismert módon csatlakozik a kéményhez. A (d) gőzkazánoktól a friss gőz (a) vezetéke az (m) géphez megy, az (m) géptől a fáradt gőz vezetéke a külön külön elzárható két (b) és (c) csővezetékre oszlik, melyek közül a (b) vezeték a nátronkazánokhoz, a (c) vezeték pedig a (k) kondenzátorhoz megy és az itt lecsapódott vizet a (p) szivattyú az (o) vezetéken át az egyes gőzkazánokba nyomja be. A (b) vezeték — mint az a 2. ábrán látható — az (n) nátronkazánokba torkollik be, a vezetékek kevéssel a kazánok feneke fölött végződnek úgy, hogy a fáradt gőz az egész nátronlúg rétegen áthatolni kénytelen. Az összes gőz-és vízvezetékek alkalmas helyeken (v) elzáró szelepekkel vannak fölszerelve úgy. hogy a keringést megfelelően szabályozni lehet. Eme berendezés működési módja a következő : Míg a tenger alatt járó naszád a fölszinen mozog, a berendezés akként működik, mint minden más kazántelep; a (h) fűtőtérben égőolaj égésterményei az összes (f) fűtőcseveken átmennek, az (r) füstcsőben összegyűlnek, és az ehhez csatlakozó kéményen át távoznak. A (d) kazánokban fej- \ lődött gőz az (a) frissgőzvezetéken az (m) í géphez megy, itt munkát végez és a (c) vezetéken át a (k) kondenzátorba jut, honnan azt a (p) szivattyú az (o) vezetéken mint csapadékvizet a, (d) gőzkazánokba nyomja. Ha már most a naszád lemerül, a (k) kondenzátorba vezető (c) vezetéket elzárjuk, az (n) nátronkazánokba vezető (b) vezetéket pedig nyitjuk úgy, hogya fáradt gőz most már az (m) gépből a (b) vezetékeken az (n) kazánokba jut, hol azt a nátron- vagy kálilúg ismert módon elnyeli. A fáradt gőz elnyelésénél a nátronlúg fölmelegszik, ennek, következtében á (w) falakon és az (s) forralócsoveken át fűti a gőzkazánokat úgy, hogy a (d) gőzkazánokban, illetve az (s) csövekben levő kazán víz elpárolog és az üzemi feszültség változatlanul föntartatik. A (b) vezetéket a követelményeknek megfelelően időszakosan elzárjuk és a fáradt gőzt a szokásos módon a (c) vezetéken és (k) kondenzátoron át a (d) kazánokba hajtjuk, hogy ezekben a vízállás túlságosan ne csökkenjék. Ha a naszád ismét a vízszinen halad, a (h) tüzelőtérben a fűtést ismét megkezdjük és a berendezés újból a szokásos körfolyammal (d) kazán, (m) gép, (k) kondenzátor, (p) szivattyú, (d) kazán) dolgozik. Minthogy ekkor az (n) nátronkazánokat is fűtjük, a nátron-, illetve kálioldatból az elmerülés közben fölvett vizet újból kihajtjuk és ezenközben az eldárologtatás megkönnyítésére az (n) kazánoktól a (k) kondenzátorhoz vezető (e) vezetékeket kinyitjuk. Az (n) kazánoktól jövő gőzt azután lecsapva, újból a (d) kazánokhoz vezetjük vissza úgy, hogy vizet nem vesztünk és a kazántelep súlya állandóan változatlan marad. Olajmegtakarítás céljából az olajtüzelést a, fölszinen való haladásnál időszakosan ugyancsak megszakíthatjuk, és az (m) gép fáradt gőzét a (k) kondenzátor helyett időszakosan az (n) nátronkazánba vezethetjük. Ha azonban ugyanekkor az olajtüzelést is használjuk, a gőzfejlődés erőltetett fog lenni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás tenger alatt járó naszádoknak gőzerővel történő mozgatására, azáltal jellemezve, hogy a,z (m) erőgép hajtására szolgáló gőzt a fölszinen való menetközben fűtött gőzkazánokban, a víz alatt való menetközben pedig magában véve ismert módon, nem fűtött, alkalmas elnyel etőanyagot (marónátront, marókálit stb.) tartalmazó kazánokban fejlesztjük. 2. Az 1. alatt védett eljárás foganatosítására egy berendezés, jellemezve a (d n) rekeszekre osztott, fűthető (g) kazán által, melynek rekeszei közül a (d) rekeszek víz, az (n) rekeszek pedig elnyelető. anyag fölvételére szolgálnak. 3. A 2. alatt védett gőzfejlesztő egy foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy mindegyik, az elnyeletőanyag föl-