43017. lajstromszámú szabadalom • Torpedók alámerítő kormányának kezelésére és egyéb célokra szolgáló szervómotor

(oi, n, p, q) üreg keletkezik. A négy (m, n, p, q) üreges rész mindegyike a (b) szekrény központi furatával egy-egy kis (t) csatorna útján közlekedik. A (b) szekrény egyik végén a hosszúkás lyukkal bíró (e) forgattyú van alkalmazva, amelynek kivágásába illeszkedik a (g) dugattyúidra erősített (f) csap. A (c) dugattyú k,ét hengeralakú (d) véggel bír, amelyek között az (r és s) kivágások vannak elrendezve. Az alámerítő szabályzók közlőműve a (c) tolattyút a (k) csap és a (c) tolattyú egyik végére erősített (j) forgattyú közvetítésével (vagy bármely más alkalmas módon) hozza működésbe. Az (a és b) szekrények között levő (a és q) kivágások az (i) henger megfelelő végével az (x és y) vezetékek útján közlekednek. A rajzból látható, hogy mindaddig, míg a lengő alkatrészek kilengése nem igen nagy, 1. az (m és r) üregek a nyomás alatt levő beömlő közeg beömlési helyével állandóan közlekednek; 2. a (p és s) üregek a közeg kiömlés helyével állandóan közlekednek; S. az (n és q) üregek az (i) henger egyik megfelelő oldalával állandóan közlekednek. Ha a (c) tolattyú az ábrában föltüntetett helyzetben van, akkor a közeg nem nyomulhat az (i) henger belsejébe; ennélfogva a dugattyú nem mozdul el. Ha a (c) tolattyút elmozdítjuk, akkor közlekedés létesül, pl. (r és n), (s és q) között; ezen föltételek mellett a levegő a (h) dugattyú jobb fölületére nyomulhat, míg az (i) henger baloldali része a kiömléssel közlekedik; ennélfogva a (h) dugattyú jobbról balra elmozdul. Ezen mozgás azonban az (e) forgattyú közvetítése által a (b) tolattyúszekrény forgását vonja maga után és pedig mindaddig, míg a (c) tolattyú forgása által létesített összeköttetések meg nem szűnnek. Látjuk tehát, hogy a (h) dugattyú addig mozog, míg a (b) tolattyúszekrény olyan szöggel forgott e!, amely egyenlő a fc) tolattyú forgási szögével és hogy minden mozgás megszűnik, mihelyt ezen forgás elvégeztetett; tehát a (b és c) alkatrészek között összefüggés létezik ezen alkatrészek elforgása tekintetében. Ha már most az (e és j) forgattyúk hoszszát megfelelően választjuk meg, akkor a (k) csap és a (h) dugattyú lineáris elmozdulásai között egy bizonyos arányt kaphatunk. Hasonlóképen a (j) forgattyőt is úgy lehet kiképezni, hogy annak hosszát minden egyes es&t szerint megváltoztathatjuk. Végül a készülék elrendezése az (i) henger és szilárd tolattyúszekrény elhelyezése szempontjából bizonyos függetlenséget enged meg. Az ábrákban föltüntetett példákban a mozgó tolattyúszekrény és a tolattyú nincsenek egyensúlyozva. Könnyen belátható,miszerint anélkül, hogy a készülék elvi elrendezését meg változtatnék, az alkalmazott közegnek a mozgó alkatrészekre gyakorolt erejének egyensúlyozását elérhetjük. Nyilvánvaló, hogy ugyanezen készülék nemcsak torpedónál, hanem bármely rendszerű önműködő alámerítő és egyensúlyozó szabályzóval ellátott tengeralatti járműnél is alkalmazható és általánosságban mindazon esetekben, ahol kevéssé hatékony alkatrészek igen csekély elmozdulásai által olyan alkatrészek arányos elmozdulását kell előidézni, amelyek az ellenük kifejtett ellenállás miatt nehezen mozgathatók. SZABADALMI IGÉNY. Torpedók alámerítő kormányának kezelésére és egyéb célokra szolgáló szervomotor, jellemezve a (c) tolattyú által, amely hengeres végei között két (r, s) kivágással bír és az alámerítő szabályzók hatása folytán szög alatt elfordítható a (b) tolattyúszekrényben, amely az alámerítő kormányokat működtető (h) dugattyúval való összeköttetése folytán maga is elfordulhat, továbbá azáltal, hogy az említett (b) tolattyúszekrény, mely az (a) fix tolattyúszekrényben elmozdul, el van látva az (m, n p, q) üreges bevágásokkal, amelyek mindegyike a (t) csatorna útján közlekedhetik azon axiális furattal, amelyben a tolattyú forog, jellemezve végül azáltal,