43013. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés darált tengerinek és gabonaneműeknek alacsony és közepes nyomások mellett folytonos üzemben való főzésére
leg még a gőzkazántelep tápvíztartányának egy kígyócsövén vezethető át. A nyersanyagnak megdarált - állapotban való földolgozása a legnagyobb fontossággal bír, mivel ekkor főzés alkalmával a teljes föltárásra jóval csekélyebb nyomás elegendő. Ha a tengerit egész szemekben főzzük, akkor 3Va —-4 légköri nyomást kell alkalmaznunk, hogy a szemek héját föloldhassuk és belsejét föltárhassuk. Ezen magas nyomásnál a keményítő nagymértékben karamelizálódik és a nitrogéntartalmú alkatrészek is annyira megváltoznak, hogy az élesztő képezésénél és a moslékban tápszer gyanánt nem érvényesülhetnek kellően. Az utóbbi alkatrészeknek ezen megváltozása következtében a cefre nyulóssága is annyira fokozódik, hogy a moslékot nem lehet okszerűen és gazdaságosan koncentrálni. Azonkívül a moslék nyulóssága folytán a gőzölő készülékek fűtőfölületei is igen gyorsan bekérgeződnek. Ha ellenben a nyersanyagot alacsony nyomás mellett főzzük és a gőzölő készülékeket úgy rendezzük be, hogy a folyadék intenziv keringést végezhessen és részecskéi olyan gyorsan haladjanak tova a fűtőfölü leteken, hogy ezekhez ne tapadhassanak, akkor a moslék kétszeres és háromszoros hatású gőzölőkészülékekben is koncentrálható és ezen készülékek úgy köthetők össze a cefrelepárló oszlopokkal, hogy az üzem a lehető legnagyobb mértékben gazdaságos legyen, ami a melaszcefrék földolgozásánál tökéletesen sikerült is. A moslék koncentrálását és száraz moslék előállítását csakis ez a berendezés teszi jövedelmezővé a szesziparban. Az e téren eddig elért eredmények egyáltalában nem voltak kielégítők, mert a moslék szárítás üzeme igen költséges volt és a készülékek nagy mértékben elhasználódtak. A nyersanya'goknak alacsony és közepes nyomás mellett való főzése rendkívüli előnyökkel jár, azonban eddig nem lehetett ez irányban kielégítő eredményeket elérni, mivel a gabonának és tengerinek finomra darált állapotban való földolgozásánál igen könnyen lisztcsomócskák képződtek, melyek a nyersanyag kiaknázását hátráltatták. Ezen hátrány még mechanikai kavaróművekkel ellátott főzőkészülékek alkalmazása esetén nem volna elkerülhető, hacsak a cefrét már kezdetben is igen sűrűre ne készítenék, ami viszont sok erőt emésztene föl. Jelen eljárásnál ezen hátrányt igen egyszerű segédeszközök alkalmazásával teljesen elkerülhetjük. Az eljárás abban áll, hogy a finomra darált gabonát vagy tengerit úgynevezett szállítószalag segélyével egy tölcsérbe visz-Szük, melyből az a keverő szerkezetekbe hull le. Az összberendezés a mellékelt rajz 1—3. ábráin, a keverő szerkezet pedig a 4. ábrán van nagyobb léptékben föltüntetve. A finom dara az (1) tölcsérből (4. ábra) egy (2) csövön keresztül a (3) kúpra hull, mely a magában véve is finom darasugarat teljesen szétporlasztja. A (3) kúp alatt egy (4) szórófúvóka van elrendezve, mely körülbelül 60° C hőfok vizet porlaszt szét a főző fölső'terében, minek következtében a darapor és vízpára olyan bensően összekeveredik, hogy lisztcsomócskák egyáltalában nem képződhetnek. A keverék lefelé sülyed és a főzőt megtölti, miközben alulról, a középen elrendezett gőzfúvókán keresztül (2. ábra) gőzök szállnak fölfelé kellő sebességgel, melyek a keveréket rendszeres élénk mozgásba hozzák, ami a föltárást minden komplikált kavaróműnél jobban elősegíti. JÉzen eljárás gyakorlati sikere főként attól függ, hogy a finom dara már a (3) kúpra is vékony sugárban hulljon. Ezért van a dara szállítására szalag alkalmazva, mely nagy sebességgel forgatható. A 4. ábrán a bevezető szerkezet is föl van tüntetve. A finom darát a hengerszékekből vagy morzsoló malmokból egy szállító csiga egy elevátor alsó garatjába vezeti, mely a darát egy tizedes mérlegre szerelt (5) kiöntő garatban szállítja (2. ábra). Ez utóbbinak kúpos alsó vége (7) tolókával van ellátva és a szállító szalag fölé torkol. A szállító szalag által elvezetendő dara mennyisége a (7) tolóka segélyével szabályozható. A szállító szalagot görgők vezetik (4. ábra), melyek
