43010. lajstromszámú szabadalom • Ellenáramú vízcsöves kazán

Megjelent 1908, évi szeptember lió 29-én. MAGY, ^ KIR. SZABADALMI |E|| HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 43010. szám. V/e/3. OSZTÁLY. Ellenáramú vízcső ves kazán. BERÁNEK JÓZSEF MÉRNÖK BRÜNNBEN. A bejelentés napja 1908 január hó 5-ike. Elsőbbsége 1905 julius hó 27-ével kezdődik. Az eddig ismert vízcsöves kazánoknál azon hátrány mutatkozik, hogy a víz sebessége az egyes csövekben nagyon különböző és pedig legnagyobb a legalsó csövekben, míg a legfolsőkben a legkisebb, mely körülmény miatt a kazán teljesítménye tetemesen csökken. Újabb kutatások azon eredményre vezettek, hogy a hatásfok annál jobb, mennél nagyobb a víz sebessége, vagy más szóval, mennél gyorsabb az áramlás, annál nagyobb a melegfölvételi képesség. Lehetetlen azonkívül a mai szerkezeteknél a tiszta ellenáramot, vagyis azt keresztülvinni, hogy a víz állandóan a füstgázokkal ellentétes irányban haladjon. Jelen találmány tárgya oly kazán, melyet az jellemez, hogy (Z) átmeneti kazán közbekapcsolása, továbbá a mellső (a) és (m) összekötő csövek sajátságos elrendezése által a víz áramlása az (0) fölső kazántól % fölső (c) vízcsöveken keresztül a (Z) átmeneti kazánba és innen a (k) alsó vízcsöveken át az (0) fölső kazánba történik, miáltal a víz sebessége a fölső csövekben egyenlővé válik az alsó csövekben való sebességével. Miután pedig a füstgázok útja az ellenkező, azért tiszta ellenáram keletkezik. Ha a kazán üzemben van, a víz az (0) fölső kazántól a rövid (a) összekötő csöveken át a négyszögletes egyes (b) vízkamrákba folyik és innen a kis hajlásszögű (c) vízcsöveken át a (Z) átmeneti kazánba. A (c) csövek a (Z) kazán felé emelkednek, miáltal biztosíttatik, hogy a víz föltétlenül a (b) .kamrától a (z) kazán felé folyjon. Az előbb leírt úton keletkező gőz a (d) csöveken, a négyszögletes (f) gyűjtő szekrényen és a (g) csöveken keresztül akadálytalanul juthat a fölső kazánba. Ezen csövek elhelyezése olyan, hogy a túlhevítő elhelyezésére alkalmas szabad tér keletkezik. A (Z) átmeneti kazánból folyik a víz a (h) hátsó összekötő csöveken a hátsó (i) kigyósfalú kamarákba, innen pedig a (k) vízcsöveken át a mellső (1) kígyósfalú kamrákba áramlik, hogy innen a középvízállás magasságában oda torkoló hosszú (m) összekötő csöveken át az (0) fölső kazánba áramolhasson vissza. Megjegyzendő, hogy a kígyósfalú kamarák egyetlen egy vízkamrával is helyettesíthetők. Az (r) rostélyon keletkező égéstermékek fölszállanak és hátrafelé tereltetnek, mert a legalsóbb csőcsoport fölső csősora elül be van födve. A füstgázok ezután az átmeneti kazán mellett a fölső csőcsoportba áramlanak. Miután ez hátul le van födve, a gázok előre kénytelenek haladni és a befödést