43009. lajstromszámú szabadalom • Nyomott betűsorok szedésére és osztására szolgáló gép
Ezután a legelső betű a már leírt nívódon a (3) szállító szalagra esik, melyet két (19 és 20) henger állandó sebességgel forgat (1. és 4. ábra). Mivel a betűcsatornák, mint a 4b. ábra mutatja, egymás mellett feküszmek, az egyes betűket, melyek az egyes csatornákból majd itt, majd ott 'a szállítószalagra esnek, a helyes sorrendben kell egymás mellé sorozni. Ezen célból a szállító szalag fölött merőlegesen még egy másik vagy esetleg több szállítószalag van elrendezve, melyek a betűket a hely es sorrendben egy leadási hely felé szállítják. Ezen második szállít.0 szalag két (21 22) görgő fölött fut, még pedig nagyobb sebe őséggel, annál, amennyi az a szög sinusának reciprok értéke (4b. ábra). Ennek folytán a betűk a főszalagon balfelé szállíttatnak, anélkül azonban, hogy egymáshoz viszonyított sorrendjük megváltoznék és az,után a leadási helynél a kivánt sorrendben a (23) csatornába vezettetnek. A (23) csatornából a betűk egy (24) fogaskerékre esnek, mely, mint a 2. ábra mutatja, ;a betűknek oldalt támaszt nyújtó (25) szegéllyel s egyszersmind (26) fogakkal van ellátva, melyek továbbfordulásuk alkalmával az előttük lévő betűket előre nyomják, miközben a (28) betűk az így keletkező hézagba befordíttatnak. Ilymódon betű betű után oly sorrendben sorakoznak egymás mellé, amilyenben a billentyűk jelzik és a szállító szalagok továbbítják. A betűk most, mivel a sorban hátrább állók tovább' szorítják őket, a csatornában előre haladnak mindaddig, míg a kivánt sorhosszúságot körülbelül el nem érték. Most az a föladat, hogy a szedéssort el-, válasszuk, vagyis tördeljük. Az elválasztásnak azonban, mint a bevezetésben említve volt, nem szabad bármily tetszőleges betűnél történnie, hanem csak valamely szjó, szótag vagy szakasz végén. Továbbá a szedéssornak nem szabad túlnagyra sem növekednie; mert jkülönben félni lqhet attól, hogy valamely nagyon hosszú sziótagnál annak egyrésze a sor rendes méretén túl kinyúlna úgy, hogy az, ezután következő arányosításnál a rendes sorhosszűságot nem lehetne betartani. Ezen okb|ól kell, hogy az elválasztás azon pillanattól kezdve bármikor bekövetkezhessék, midőn' a szedéssor, az illető nyelvben előforduló leghoszszabb gziótag hosszának hozzáadásával a rendes sorhossiúságra ; növekedett-. Tényleg azonban akkor kell az elválasztásnak megtörténnie, ha ezen pillanat után e>gy szó-, vagy szíótagvég következik. Tehát a lényeg az, hogy az elválasztó készüléket be kell iktatni, mihelyt, mint föntebb leíratott, a szedéssor körülbelül a rendes sorhosszúságra növekedett. Az elválasztásnak azonban nem szabad rögtön megtörténnie, hanem csakk akkor, ha egy szó-, vagy szótagvég következik, azaz az elválasztót előbb kell beiktatni, de csak később kell kikapcsolni. A beiktatást a (38) ütköző végzi, mely egy (41) sínen eltolhatóan van elrendezve és a kivánt sorhosszúságnak megfelelőleg beállíthatjó (2., 3. ábra). A fönt fölhozott okokból a (38) ütközőt nem a rendes, hanem az illető nyelvben előforduló leghosszabb szótag hosszával megrövidített sorhosszúságra kell beállítani. , A (38) ütköző nyúlványa a (40) csatomafal (39) hasítékán nyúlik keresztül (2., 3. ábra). Midőn a betűk ezen ütközőt elérték, további előrehaladásuk közben azt oldalt szorítják. Ezáltal a (38) ütköző kiszoríttatik a csatornából és a vele összekötött (42) keret ;a (44) toldatokban nyugvó (43) csapok körül elfordul (2., 6. ábra). Ezen (42) keret elfordulása folytán az abba ágyazott tengelyek a (4) nyíl irányában eltolódnak és e tengelyekre erősített emeltyűk átkapcsolódnak. Ily módon a szjó-, szótag-, és szakaszbillentyűk működése a fönt említett célnak megfelelőleg módosul. Összefoglalva az átkapcsolással megoldani szándékozott s a bevezetésben említett föladatokat, a szedéssornak a körülbelüli sorhosszúságra való előrehaladásánál a következőknek kell történnie:
