43009. lajstromszámú szabadalom • Nyomott betűsorok szedésére és osztására szolgáló gép

— u — egy új betű jut a (268) toldat útjába. A (277) betű pedig, melyet a (269) rúgó fogva tart, erre egy (278) tologató által a rúgó alól az, osztóhajó kamrájába a (279) nyíl irányában kitolatik. Mivel a rugónak a legvékonyabb betűt is meg kell fognia, azért az egy öbölszerűen kihajló (280) résszel láttatik el, mely alatta (278) tologató (281) toldata áthatolhat. A (278) tologatjó ide-oda való mozgatását a (282 283) emeltyű eszközli, mely a (284) forgási pont körül forog. A mozgást magát egy (285) excentertárcsa szabja meg, mely szintén a (263) tengelyen ül (19. ábra). A (278) tologató előrehaladásánál annak egy horogja a (287) fogó elé nyúl, azt az előrehaladás közben visszaszorítja, mire a betű a (279) nyíl irányában a (286) osztóhajó kamrájába szállíttatik. Ezután a (278) tologató visszamegy, horogja szabadon bocsátja a (287) fogót úgy, hogy az a betűk elé feküdhetik és őket helyzetükben megtarthatja. A 18. ábra mutatja, hogy a vissziacsapódott (287) fogók miképen tartják fogva a betűket az osztóhajóban. A betűelválasztó készüléknek egy másik foganatosítását a 21—31. ábrák tüntetik föl. Ezen betűelválasztó készülék különösen azon gépeknél alkalmazandó, melyeknél az alkalmazásba kerülő betűk szélessége erősen elüt egymástól, Ezen készülék teljesítőképessége azonban valamivel csekélyebb, mint az előbb leírt foganatosításé, mivel ennél főként ide-oda mozgó részek alkalmaztatnak. Ezen második foganatosítás lényege tulajdonképen abban áll, hogy az, egyenkint mozgatott tagok nem végeznek együttes kényszermozgást, hanem rugók feszítőereje hozza őket mozgásba. A szétosztandó (291) sort egy (292) tolóka szállítja tova a tulajdonképeni elválasztó készülék (293) vezető csatornájában. A sor tulajdonképen kétféle mozgást végez. Először az elválasztandó betűnek a (294) szállító csatorna elé kell jutnia (23— 25. ábra), mely célból a mozgatható (296) csatornafalnak jobbra kell eltolódnia (23— 27. ábra). Másodszor a legelső betűnek a (294) csatornán át az osztókészülékbe kell hozatnia, minek céljából a (295) taszító karnak egy előrehaladó mozgást kell végeznie. Ezen különböző mozgásokat a (297) haj tótengely eszközli (21—23. ábra). Ezenhajtótengelyen három (298 299 300) hajtótárcsa ül, melyek közül a (298) hajtótárcsa a (309) emeltyűmű segélyével a mozgó (296) csatornafalra hat. [A 23. ábrában a (309) emeltyűmű fölfüggesztese nincs megrajzolva, csak a szintén (309)-el jelzett elő-és hátsó mozgató karok vannak metszetben ábrázolva.] A második (299) hajtótárcsa a (302) csuklós csap körül forgó (301) emeltyű segélyével a (295) taszító kar előre való mozgatását végzi (21., 22., 23. ábra). A harmadik (300) hajtótárcsa pedig a (313) csap körül forgó ;(312) akasztó kampót működteti. Mivel az egyes betűk egymástól elütő szélességét tekintetbe kell venni, a (296) csatornafal és a (295) taszító kar kölcsönös mozgása nem történhetik együttesen,, vagy egymáshoz képest kényszermenetűleg, haüem a mozgások különbözőségére, melyek itt fölléphetnek, azáltal kell tekintettel lenni, hogy az egyes mozgások kölcsönösen rugók feszítő ereje által szabályoztassanak. A mozgó (296) csatornafalat közvetve a rövidebbik (309) emeltyűkar mozgatja, amennyiben ez közvetlenül a (310) szánra hat, melyet a (308) rúgó, a (296) mozgó falat hordozó (311) vezetékkel köt össze. A (295) taszító kar előre való mozgásánál a vezetőgörgőt a (303) rúgó a (299) hajtótárcsára nyomja, míg a görgő ide-oda való mozgását a (301 304) emeltyűk a (305) szánra viszik át (21— 23. ábra). Ezen (305) szánt a (306) rúgó köti össze egy másik (307) szánnal, mely a taszító kart hordja. Ezenkívül a (295) taszító karnak van egy (314) toldata (23. ábra), mely bizonyos mozgástérrel mozog a (305) szánban. A (306 és 303) rugók, melyek a (295) kar előre való mozgatását eszközlik, föl-