43005. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos izzólámpák izzószálainak a hozzávezető huzalokhoz való ráforrasztására

Meg.Jelent 1908. évi szeptember hó 29-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL. SZABADALMI LEIRAS 48005. szám. Vll/h OSZTÁLY. Eljárás elektromos izzólámpák ízzószállainak a hozzávezető huzalokhoz való ráforrasztására. DR

PHIL. KUZEL HANS MAGÁNZÓ BÉCS/M. BADENBEN. A bejelentés napja 1906 március hó 31-ike. Elsőbbsége 1906 január hó 19é-vel kezdődik. Pótszabadalom a 40538. sz. szabadalomhoz. A 40538. sz. törzsszabadalomban védett azon eljárásnál, mely fémes jellegű áramvezető összeköttetések előállítására vonatkozik, az izzószálak és az áramhozzávezető huzalok között elektromos izzólámpáknál az izzószálakat olyan forraszok segélyével forrasztjuk a hozzávezető huzalokra, melyek magasan olvadó fémeknek, mint amilyenek a mangán, chróm, molibdén, wolfrám, uran, vanadium, tantál, niob, titán, thorium, zirkonium, nikkel, kobalt, vas, karbidjait tartalmazzák. Á jelen találmány szerint ezen eljárás akképen van kiképezve, hogy a törzsszabadalomban megnevezett fémek karbidjei helyett vagy mellett még az alumínium és ezüst szénvegyületeit is alkalmazzuk, mely fémek szintén jól definiált szénvegyületeket képeznek. Az alumínium (1. pl. Bredig «Anorganische Fermente» 22. lap, valamint The Svedberg Berl. Ber. 1906. év 1706. lap) tudvalevőleg a legnagyobb «katódás keménység»-gel bír, azaz valamennyi fém között a legnehezebben porlasztható és nagy feszültségű áramok által legkevésbé lazíttatik meg. Ugyanez áll a karbideknek alumíniumban való szilárd oldatáról is. Az alumíniumnak forrasz gyanánt való alkalmazása tehát a forrasztási helyeknek nagyon előnyös, technikailag fontos tulajdonságokat biztosít. Az alumínium azonban aránylag alacsony olvadási ponttal bír, amely ezen alkalmazást sok esetben gátolja. Ezen hátrányt azáltal kerüljük el, hogy az alumínium mellett még a törzsszabadalomban fölemlített nehezen olvadó fémeket vagy ezek karbidjeit alkalmazzuk. De elkerülhetjük azáltal is, hogy a forraszhoz arzént vagy antimónt adunk, mert ezen anyagoknak alumíniummal való ötvözetei sokkal magasabb olvadási ponttal bírnak, mint az alumínium egyedül; így pl. az aluminium-antimónötvozet olvadási pontja kb. 400° C.-al magasabb, mint a tiszta alumínium olvadási pontja. Az ezüst pedig különösen sima fölületű forraszcsoraókat képez, és már kis mennyiségben is hozzáadva, más forraszok fölületét is simává teszi. A sima fölület által pedig szintén meg van akadályozva a fémek porlódása. Emellett ágy járunk el, mint ahogy a tözsszabadalomban le van írva: a) Az ezüst vagy alumínium fémek egyi-