42940. lajstromszámú szabadalom • Eljárás phenolokból és formáldehidból képezett oldhatatlan és nem olvadó kondenzációs termékek előállítására
Az egyszerű fölhevítés vagy főzés sav hozzáadása nélkül meglehetős lassú eljárást képez és ha kristályosított vagy tiszta fenolt alkalmazunk, a reakció még két napig szakadatlanul tartó f őzés titán isem áll be. A föltaláló azonban megállapította, hogy szerves vagy szervetlen bázisoknak alkalmas mennyiségben való hozzáadása a reakciót sietteti és ezenfölül sok tekintetben oly eredményeket létesít, amelyek fölülmúlják azokat, amelyeket savanyú, kondenzáló hatóanyagok alkalmazásával nyerünk. Ha a hozzáadott bázis mennyisége elegendő, akkor a folyadéknak két rétegre való bomlása úgyszólván pillanatnyilag áll be, anélkül, hogy azt hevíteni kellene és az egész előkészítő bevezető folyamat ez esetben rendkívül egyszerűvé válik. Ha kevesebb bázist adagolunk, akkor a hevítés is szükséges; de ez esetben a 8 órai főzés csak néhány percre szoríttatik és a reakció úgy kristályosított fenollal, mint az úgynevezett krezilsavval is végezhető. A fenolnak a formaldehidhez valjó viszonya lényegesen megváltozitathat;ó; előnyös azonban ez anyagokat majdnem egyenlő molekuláris viszonyban alkalmazni. A bázisok az, eljárás bármely részében adagolhatok és oly aránylag kis mennyiségekben adagoltatnak, hogy jelenlétük által a termékek kívánatos tulajdonságai nem befolyásoltatnak és így nem válik szükségessé azokat utólag mosás vagy közömbösítés útján eltávolítani. A legtöbb esetben a bázis csekély mennyisége összeköttetésben marad a végtermékekkel és azoknak új, értékes tulajdonságokat kölcsönöz. Ez elvi különbséget állapít meg a jelen eljárás és maró alkáliák alkalmazása között, melyet előbbi kutatiók (De Loire 361539. számú francia szabadalma) oldhat*) gyanták előállítására ajánlott. Jelen eljárás nem érinti az alkáliák vagy bázisok oly arányokban való alkalmazását, melynél fenol fenő latra változtatik át; a jelen termék az említett módon nyert ismert terméktől azáltal különbözik, hogy egy alkoholban oldható szilárd massza helyett egy folyós vagy mereven folyós maszszát nyerünk, mely a meleg behatása alatt meg nem olvaszthatóvá és oldhatatlanná, válik. Olcsóságuk folytán mint bázisok légin-' kább alkalmaztatnak: anhidrikus va;gy vizes ammóniák, ammoniumkarbonát, inaróalkáliák vagy karbonátjaik, anilán vagy piridin; más bázisok, pl. bárium, strontium vagy kálcium hidrátjai is sikerrel alkalmazhatók. Hasonló módon alkalmazhatók aminők és amidok. Általánosságban az NH3 typus azon derivátjai, amelyek bázikus tulajdonságokkal bírnak, ugyanezen célra fölhasználhatók, továbbá mindazon bázikus sók vagy oly sók, melyek hidrolizás vagy más szekundér reakció által bázisokat létesítenek, pl. az alkáliszulfidék, acetatok, cyanidok, alkálinikus szappanok, nátriumtrifoszfátok, borax stb. AlkáliszuIfitek is használhatók e oélra, mert, formaldehiddel keverve, a következő ismert reakció szerint alkálit szabadítanak föl: CH2 0-}-S0s Naa -j-H2 O = CH3 (0H) S08 Na + Na OH. A fönn említett bázisok és má&ok, amelyek a szükséges bázikus tulajdonságokkal bírnak, jellegüknek és a kivánt eredménynek megf elelően változtatható tömegarányban alkalmaztatnak. Ammóniák vagy marónátronnak kisebb mennyiséigben, pl. a fenol súlyának 0-5%-ja arányában váló hozzáadása határozott befolyással bír, azonban kiyánatos valamivel nagyobb mennyiségeket alkalmazni, melyek azonban a fenol súlyának 10%-át ritkán érik el. Ha bázikus vegyületeket, mint amilyenek a szulfidok, cianidok, a nátriumtrifoszfát vagy olyanokat, melyek szekundér reakció által adnak bázisokat, pl. az; alkáliszulfitek alkalmazunk, iákkor a mennyiség a szabadon adott bázis mennyiségéhez viszonyítva számítandó. Mint jó arányszámok a következők adatnak meg: 50 gr. fenol, 35—70 gr. 40%-os keresk. formaldehid, 1—10 gr. vizes ammóniák vagy 50 gr. fenol, 35—70 gr. 40%-os kereskedelmi formaldehid,
