42906. lajstromszámú szabadalom • Betokozott gép

nek görbülete egyszierű lehet, míg tengelyirányban mozgó tolattyúk esetében a fölületek- csavarfölületek lesznek. A találmány tárgyát képező betokozott gép a csatolt rajz 1. és 2. ábráján hosszanti és keresztmetszetben látható; a 3; ábra egy más foganatosítási alak keresztmetszete. 1. és 2. ábrán látható betokozott gépnek valamely hengeres (1) test hornyaiban sugárirányban elmozduló négy (2) tölattyúja van, melyek végfölületeikkel a betokozott gép tokjának egymással párhuzamos (3 4) (görbe fölületein mozognak. Az (1) tolattyútartótest és a két (3 és 4) ve. zetőföiiilet között lévő (6 és 7) terek (1. ábra) munkatereket alkotnak. Ha föltételezzük, hogy a betokozott gép szivattyú gyanánt működik, a (8 és 10) csatornákon a tolattyúk folyadékot szívnak be, mikor azok a nyíl irányában működnek (1. ábra), mely folyadékot a (9) és (11) csatornákon nyomják ki.. Az (1) tolattyútartótest homlokfölületén (12) gyűrűhornyok vannak beesztergályozva, melyekbe lapos (13) elzárótestek tömítve fogtódzanak be. Eme (13) testek két oldalán a tok falában (14 és 15) nyílások vannak, melyek a szívó-, ill. nyomócsővel vannak összekötve. A (2) tolattyúknak a (12) hornyoknak megfelelő (16) bevágásai vannak, ezek pedig oly helyzetét foglalnak el, hogy mikor a tolattyúk a (13) elzáíijótestek előtt elhaladnak, özek egyik szélső helyzetében a horony folyta^ tását képezzék, míg a tolattyúk másik végállásában a hornyok vonalából teljesen ki legyenek térítve úgy, hogy a tolattyúk a hornyokat elzárják. Tehát az egyes hornyokban a záriótest és a tolattyú között oly tér marad, mely a tolattyú mozgásánál kisebbedik, vagyis egy-egy nyomó- és ennek megfelelő szíyótér keletkezik. Ennek megfelelően az 1. és 2. ábrán látható betokozott gépnek négy nyomó- és négy szívótere van. Mikor az 1. és 2. ábrán látható betokozott gépet erőgép gyanánt használjuk, a haj tóközéig a (8 10 és 14) csatornán jut be és a (9 11 és 15) csatornán át távozik. A külső (7) teret különösen gyorsan futó gépeknél előnyösen nyomás alá lehet helyezni, hogy a centrifugálerő ellen hassunk. Ekkor a külső görbe fölüljetet előnyösen az (1) tolattyútartótest palástfölületével koncentrikus fölülettel lehet helyettesíteni, mellyel a (2) tolattyú érintkezésbe nem jut. A tolattyúk külső fölületér-e hatió nyomás oly nagy lehet, hogy a tolattyúkat kis túlnyomás állandóan a belső görbe fölületre szorítsa. Az 1. és 2. ábrán látható betokozott gép két homlokfölületén szimmetrikus, de lehetne azt egyoldalúan is kiképeznji, bár a megrajzolt foganatosítási alak előnyösebb, mert a munkabírás nagyobbítása mellett a tengelyirányos tehermentesítés is tökéletesebb. A 3. ábrán látható foganatosítási alaknál a tolattyúkat mindkét irányban a nyomjóközeg mozgatja. Belső végeiken ki vannak vastagítva, épp így ki vannak vastagítva vezető hornyaik is. A kiszélesített vezetőhomyoknak az egyes tolattyúk mögött lévő (23) terét abban a pillanatban, amelyben sa tolattyú kifelé mozgásának meg kell kezdődnie, a toknak valamely nyomlóköz^gtartállyal, pl. a szivattyú gyanánt szereplő gép ' nyomóvezetékével vagy az erőgép gyanánt szereplő gép nyomióközteg bevezető csövével kapcsolt (25) hornyával hozzuk kapcsolatba. Ily ivódon az illető tolattyút kifelé mozgatjuk, (16) áttöréseit pedig a (13) elzárótestek elé állítjuk. Mikor a tolattyú a (13) zárótest előtt elhalad, a kiszélesedő horony (24) tere egy második (26) nyomócsatornával lép kapcsolatba úgy, hogy a tolattyú ismét befelé mozog. Gyorsan futó betokozott gépeknél a tolattyúkat már a centrifugálerő is kifelé mozgatja úgy, hogy esetleg a (25) csatornán nyomlóközeget nem is kell bevezetni. A megrajzolt betokozott gépek többek között szivattyúk, hydraulikus motorok,