42904. lajstromszámú szabadalom • Betokozott gép

— 2 — és a két (3 és 4) görbe fölület között lévő (6 7) terek ismert miódon munkaterek -gya­nánt szerepelnek (3. ábra). Tegyük föl, hogy a betokozott gép szi­vattyú gyanánt szerepel. Ekkor a (8 és 10) csatornákon a gép a tolattyúknak a nyíl irányában (8. ábra) történő mozgásá­nál folyadékot szivattyúz be, a (9) és (11) csatornákon pedig" folyadékot nyom ki. A tolattyúk (1) tartótestéibe ismert mó- j don (12) gyűrűhornyok vannak beesztergá­lyozva, melyekbe a lapos (13) záró testek fogjódaanak be tömítően. A tok falában a (13) zárótestek két oldalán a szívó, illetve nyomócsővel, kapcsolt (14 és 15) nyílások vannak kiképezve, a (2) tolattyúknak pe­dig a (12) hornyoknak megfelelő (16) át­törései vannak, melyek akként vannak el­rendezve, hogy mikor a tolattyúk a (13) zárótestek előtt mennek el és az egyik végállásukban vannak, a (13) záró testek­kel egy vonalba essenek (lásd a 3. ábrát), akkor pedig1 , mikor a tolattyúk a másik végállásukban vannak, a hornyokból kilép­jenek úgy, hogy ezeket a tolattyúk telje­sen elzárhassák. Ennek következtében egy­egy (2) tolattyú és a megfelelő (13) záró­test között oly zárt tér létesül, mely a to­lattyúk mozgásánál kisebbedik, illetve na­gyobbodik és így a benne lévő folyadékra szívó vasgy nyom!ó hatást gyakorol. Ennek megfelelően az 1—3. ábrán látható beto­kozott gépnek négy szívó és négy nyomó­tere van. Ha az 1—3. ábrán láthat|ó betokozott gé­pet mjótor gyanánt használjuk, a hajtókö­zeg a (8 10 és 14) csatornákon áramlik be és a (9 11 és 15) csatornákon távozik. Á 4. iés 5. ábrán látható be tokozott gép­nél a tolattyúk az (1) tartótestben sugár­irányban tolódhatnak el és a hornyok a tartjótest homlokfölületén 'vannak beeszter­gályozva. A (2) tolattyúk itt is két egy­mással párhuzamos (3 és 4) vezető fölület között mozognak, melyek az (1) tartótest­tel a (6 iée 7) munkatereket járják be. Ezenkívül itt is (12) hornyok vannak al­kalmazva, melyekbe a (13) zárótestek tö­mítve fogjódzanak be, a tolattyúk pedig oly (16) kivágásokkal vannak ellátva, me­lyek a (13) zárótestek átvezetését lehe­tővé teszik. Ha föltessizük, hogy a gép a nyíl irányában (4. ábra) forog, a szállí­tandó, illetve a hajtó folyadék bevezeté­sére itt is a (8 10 és 14) elvezetésére pe­dig a (9 11 és 15) csatornák szolgálnak. A külső (7) térben, különösen gyorsan j forgó gépeknél, előnyösen nyomást tart­hatunk fönn, hogy a centrifugálerőt le le­hessen győzni. Ekkor a külső (4) vezérlő­fölületet előnyösen oly, az (1) testtel kon­centrikus fölülettel helyettesítjük, mely­lyel a (2) tolattyúk nem érintkeznek. Ily elrendezésnél a tolattyúk külső végeire ható nyomás oly nagy lehet, hogyatolaty­tyúkat kis túlnyomás állandóan a belső görbe fölületre szoríthatja. A 4. és 5. ábrán látható betokozott gép két homlokfölületén szimmetrikusan van kiképezve, de lehetne azt egyszerűen is ki­képezni, de a megrajzolt foganatosítani i alak annyiban előnyösebb, hogy a tengely­irányú nyomás teljesen ki van küszöbölve. A 6. ábrán látható betokozott gépnél, úgy­mint az 1—3. ábrán látható, gépnél, ten­gelyirányban mozgatható (2) tolattyúk van­nak alkalmassva, de a (2) tolattyúk vezeté­sére szolgáló görbe, (3), illetve (4) vezető­fölületek, melyek az (1) tolattyútartótest homlokfölületeivel (6 és 7) kamrákat ké­peznek és egymással nem párhuzamosak. Az (1) tartótest kerületén (12) hornyok vannak beesztergályozva, melyekbe a to­kon megerősített (13) zárótagok fogódza­nak és melyek ugyancsak munkaterek gya­nánt szerepelnek. A tolattyúkatabelső (20) csatornába bevezetett nyomóközeg tartja a tok görbe vezetőfölületeivel érintkezés­ben. A tolattyúk szélesebb (22) hátsó végei a (19) hasítékok megfelelő kivastagífásai­ban vannak vezetve, melyek a (20) csa­tornával vannak kapcsolatban. A (20) csa­torna ismét a nyomócsővel, illetve a hajtő­közeget bevezető csővel lehet kapcsolva. A megrajzolt foganatosítási alaknál a (3) és (4) falak tolattyúvezető fölületei szim­metrikusak úgy, hogy a tolattyúk a kétől-

Next

/
Thumbnails
Contents