42883. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pajzsmirigyek, golyvák vagy egyéb szervek belső váladékának tisztán nyerésére

meg és az edényt tűzre helyezzük. A maceráció hőmérsékletét pontosan meg kell figyelni. Legkésőbb a főzés első jeleinél a hevítést abba kell hagyni és a folyadékot fokozatosan le kell hűteni. A koaguláció csak a főzés abbahagyása után lesz lassacskán teljessé úgy, hogy a maceráció, ha egy ideig nyugodtan állt, homogén, tésztaszerű anyag látszatát kelti. A teljes lehűlés után az anyagot egy közönséges szűrőn átszűrjük. B) példa. Az J.)-nál leírttal azonos macerációt költő szekrénybe helyezzük és a test hőmérsékleténél a szekrényben hagyjuk, míg a koagulált anyag fölött álló folyadék tiszta aranysárgává vagy vörösessárgává (nem szürkévé) válik, átlátszó és pelyhesedést már nem mutat. Ha a pelyhesedés sokáig nem jelentkezik, az említett hozzátéteket kis mennyiségben, ha pedig fölületi hatásokról (B 8) van szó, nagyobb mennyiségben adjuk hozzá, illetve ezen eljárást a a C alatti műveletekkel kombináljuk. A tanninnak B 6 szerint való használata nem azonos a tanninnak aiodin előállításánál való használatával. Az aiodin már a jelen találmány idejében ismeretes pajzsmirigypráparatum. Az aiodin előállításánál alkalmazott 10%-os tanninoldat, mint azt az utólagos vizsgálat megmutatta, hólyagocskák tartalmát is kicsapatja. A leszűrt folyadék ugyan a tannintartalom által sárgára van festve, de fehérjementes, míg a jelen eljárásnál használt kis tanninmennyiségek csakis a sejtkolloidák koagulációját vonják maguk után. C) példa. Kicsapatott sejtkolloidát fiziológiai konyhasóoldattal lehetőleg finom, sűrű péppé dolgozunk föl és egy szűrőre hozzuk, amelyen a konyhasóoldatot leszűrjük, míg a hátralék körülbelül 10%-ot az J.)-náI leírt pajzsmirigymacerációhoz adagolunk. Már 1—2 percig tartó rázás után szürke emulzió képződik és a reakció már beáll. Ez azonban a teljes kicsapatáshoz nem elégséges. A reakció állapotának megítélésére próbarészeket leszűrünk és a leszűrt folyadékot megvizsgáljuk. A leszűrt folyadék megítélésére gyakorlatilag értékes kritériumot képez a leszűrt folyadéknak fénynyel szembén való viselkedése. Olyan oldatok, melyek sejtkolloidákat tartalmaznak, még ha üledékmentesekis,csakis áteső fényben tisztán átlátszók. Ezek a folyadékok ráeső fényben a sejtkolloida tartalom mértékének megfelelően többé vagy kevésbé szürkések, tehát nem teljesen átlászók, mert a fényt visszavetik. Csak azok az oldatok teljesen vagy csaknem sejtkolloidamentesek, melyek ráeső fényben is tisztáknak látszanak. A (C 4) szerint való eljárásnál a kicsapatott sejtkolloidákat szűrőre helyezzük. Legcélszerűbben úgy járunk el, hogy sejtkolloidákat fiziológiai konyhasóoldatban lebegő állapotba hozzuk és a konyhasóoldatot a szűrőn át leszűrjük vagy pedig elejétől fogva oly szűrőt használunk, melyen át egy A vagy B szerint való folyadékot leszűrtünk. Most a szűrőre úgy mint J.-nál pajzsmirigymacerációt öntünk. A leszűrt folyadék első részei még sejtkolloidákat tartalmaznak és ezért visszaöntetnek. Bizonyos idő elteltével a leszűrt folyadék ráeső fényben is tisztának látszik. Ettől az időponttól kezdve a szűrőre újabb macerációt tölthetünk. A (0 3) szerint való rázó eljárásnál a reakció lefolyása után a szűrőt célszerűen csak a hozzátét főrészének eltávolítására használjuk, a többi szilárd részt leülepedni hagyjuk vagy centrifugáljuk. D) példa. A bejelentő régebbi találmánya szerint széjjelvágott vagy legcélszerűbben széjjel nem vágott pajzsmirigyet a levegőn, exsiccatorban vagy meleg úton részben vagy teljesen megszárítjnk; a szárítást legcélszerűbben csak addig folytatjuk, hogy az anyag még rugalmas maradjon. A választott föltételek szerint ez néhány percig tart (szárítószekrényben), azonban 12—24 óráig és tovább is eltarthat (szobahőmérsékletnél vagy exsiccatorban). Ezután a mirigyeket fiziológiai sóoldatba helyezzük. A diffúzió az első órák folyamán, gyakran már néhány perc után megkezdődik. A folyadék hibátlan eljárásnál, mely hamar elsajátítható, ráeső fényben is tiszta. Ez a szárítás eredménye szerint a tabletták és porok előállításánál használt szárítással nem azonos. Annál a szárításnál a szö-