42848. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nagy lángtömegek előállítására

— 2 — rülmény a jelen eljárást hadi célokra még inkább alkalmassá teszi. A találmány fönt leírt foganatosításánál az égethető folyadék közvetlenül a szabadba lépett ki és a láng a tömlő szájtoldatának nyílásánál kezdődött. Ehelyett azonban úgy is járhatunk el, hogy a folyadékot először vastagabb vagy vékonyabb vízrétegen bocsátjuk át és csak azután égetjük el, mint a 2. ábra mutatja. Elégetendő anyag gyanánt legcélszerűbb folyékony szénhydrogéneket választani, mivel ezek a vízzel nem elegyednek és a víznél kisebb fajsúlyúak. Ennek következtében alulról a vízbe vezetve és tartányukból nyomás alatt kiszorítva, kisebb fajsúlyúk folytán a víz fölszínére emelkednek és ott réteget alkotnak. Ha ezt meggyújtjuk, akkor az elégés a víz fölszínén megy végbe és a láng úgy világítási és jelzési, mint hadi vagy műszaki célokra is fölhasználható. A 2. ábra szerinti kivitelnél az elégetendő folyadék a (k) tartányban foglal helyet. Az ennek alsó részéből kiinduló (s) cső nem a szabad levegőre torkol, hanem a vízben halad tova addig a helyig, ahol víz fölszínén a lángnak meg kell jelennie. Mihelyt a (k) tartányba nyomóközeget bocsátunk és a (h) csapot megnyitjuk, a folyadék az (s) csőbe áramlik és annak torkolatából kilépve, a víz fölszínén gyűl össze és ott összefüggő réteg alakjában szétterül. Ezen folyadékréteg meggyújtására a káliumnak, nátriumnak vagy foszforkalciumnak azon tulajdonságát használhatjuk föl előnyösen, hogy ezek a vizet hevesen fölbontják és az eközben fölszabaduló hydrogént, 111. foszforhydrogént meggyújtják. Hogy ezen gyújtási módot alkalmazhassuk, a 3. ábra szerinti egy (r) cső torkolatát vékony (g) gumimembránnal födjük be, mely a csövet szorosan elzárja. A membrán fölé (u) gumisüveget húzunk, miután abba előbb (p) nátrium-, kálium- vagy foszforkalciumdarabkát helyeztünk. Az (u) gumisüveget akkor erősen az (r) csőhöz kötözzük, minek következtében a (p) gyújtótest úgy a külső levegő, mint az (r) cső felé is teljesen el lesz zárva. Ennélfogva a csövet a vízbe helyezhetjük és, mint a 2. ábra kihúzott vonalakkal mutatja, az (s) csővel köthetjük össze, vagy pedig, mint a szakadozott vonalak mutatják, egy külön (1) vezeték útján hozhatjuk s (k) tartánnyal, ill. a szénsavpalackkal összeköttetésbe. Ha most az (s) vagy (1) vezetékbe nyomóközeget bocsátunk, akkor először is a (g) membrán reped szét, amit nemsokára az (u) gumisüveg szétrepedése követ úgy, hogy a (p) gyújtótest fölszabadul és a víz fölszínére emelkedve, ismert módon meggyúlad. Ennek folytán a víz fölszínén összegyűlt folyadékréteg is lángra lobban és ezen láng addig tartható fönn, míg a (k) tartányból tüzelőanyag vezettetik hozzá, mivel gyújtásra csak egyszer van szükség. Azon körülmény, hogy a kálium, nátrium vagy foszforkalcium a gyúlékony folyadéktól teljesen el van különítve ós csak a kívánt hatás pillanatában jön össze azzal, az üzem biztosságát nagy mértékben fokozza és a folyadék véletlen meggyúladását föltétlenül és biztosan megakadályozza. Hogy az elégetendő folyadékot kibocsátó nyílás alkalmas mélységben legyen a víz fölszíne alatt tartható, célszerű azt pl. a 4. ábra szerint egy úszóállványon elrendezni. Ezen állvány a föltüntetett esetben (a) fagerendákból vagy vastartókból áll, melyekhez a folyékony tüzelőszer (s) vezetékei vannak erősítve. Ha az állvány fából készül, akkor a vízalásülyesztésre (w) terhelő súlyok alkalmazandók. Az állvány sarkain és más alkalmas helyein, láncok vagy effélék segélyével (t) úszótestek vannak megerősítve, melyek célszerűen légtartányokból állnak és (e) légcsapokkal vannak fölszerelve. Ezen csapok szabályozása által annyi vizet bocsáthatunk az úszótestekbe és olyan mélységre sülyeszthetjük azokat a víz alá, hogy csak kis részük emelkedik a víztükör fölé. Hogy az állvány, esetleg szükségessé váló javítások stb. végett könnyen a víz fölszínére legyen hozható, (v) üreges testek vannak alkalmazva, melyek (x) csövek útján a szénsavpalackkal állnak összeköttetés-