42845. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a tenger hullámzásának hasznosítására

a munkafölület által létrehozott villamos energia vagy szíjdobáttétel segélyével működtethetjük (11. és 12. ábrák). A villamos hajtás a 11. ábra szerint történik, mikor is pl. (17) fogas szegmensek vagy efféle szerkezeti részek segélyével, melyek a függélyes mozgást forgó mozgássá változtatják, (16) dinamót vagy bármely más erőfejlesztő gépet hozunk működésbe. A levegő közvetlen sűrítésének esetében a légsűrítőszerkezet három főrészből áll: az emelőkarok (18) támasztóiból, a munkát átvivő emelőkarokból és a sűrítő hengerekből (1. ábra). Az emelőkarok (18) támasztóit erős öntöttvasrudak képezik, melyek a (4) támasztólapra vannak erősítve. A (18) rudak fölső végéhez a kompresszorokat működtető (13) emelőkarok csuklósan csatlakoznak. Ezen támasztórudakkal a (19) állítóláncok vannak összekötve, melyek a (13) emelőkbe akasztatnak és így a munkafölületet a berendezés működéséhez megkívánt magasságban tarthatjuk. Az említett (13) emelők a (18) támasztórudakra csuklósan ágyazott acélrudakból állnak; a (13) emelőkkel a (21) kompresszorok (23) dugattyúrúdját mozgató (15) hajtórudak vannak összekötve. A (13) emelők és (15) hajtórudak összeköttetési pontján az utóbbiakhoz erősített (22) hüvelyek vannak erősítve, melyek az emelők hosszában eltolódhatnak és ilyképen a munkafölület föl- lemozgását lehetővé teszik. A (15) hajtórudak a (23) dugattyúrudakkal a rendes módon vannak összekötve; emellett szükséges, hogy a dugattyúknak függélyes irányú elmozgását a hajtórudaknak föl- lemozgása közben fölvett ferde helyzetük dacára biztosítsuk. A hajtórudak és a dugattyúrudak fejének összeköttetési helyén (24) nyúlványok vannak alkalmazva, melyek a (26) vezetékek oldalsó (25) réseiben mozoghatnak el; ezen (26) vezetékek a kompresszorhengerek fölső oldalára vannak erősítve (3. ábra). Az 1. ábrabeli foganatosítási alaknál a légsűrítést egyidejűleg végző -kompresszorok úgy vannak elrendezve, hogy az elülső kompresszorokban a sűrítés munkája a dugattyúk lefelé mozgásánál, a hátulsó soroknál viszont azok fölfelé mozgásánál következik be. A (21) kompresszorhengerek a Greig-féle tipus szerint készülnek és a tengervízbe merülve működnek. Megfelelő szívószelepekkel vannak ellátva, melyek a külső levegővel a hengerfalak mentén vezetett (27) csövek útján közlekednek. Ezen csövek a hengerekhez való csatlakozási pontjukon a szívószelepek működésének elősegítésére a rajzon föl nem tüntetett kis dudorodásokat vagy légkamrákat képezik. Az elülső hengerek fölső végén a rajzon szintén föl nem tüntetett szelepek vannak, melyek alulról fölfelé nyílnak és a szükséghez képest nyitva maradhatnak. Ezen szelepeknek célja az, hogy a dugattyú fölső oldalára tetszés szerint akár a légköri nyomás hasson, akár pedig, hogy a dugattyú és henger között rugalmas légpárna jöjjön létre, mely viharos tenger esetében a dugattyú fölfelé mozgásánál létrejövő ütközéseket gyöngíti. A hátsó (28) kompresszorok ellenkező értelemben vannak elrendezve, mint az elülsők, azaz a sűrítés a munkafölület emelkedése közben történik. A kompresszorok a 12. ábrán föltüntetett foganatosítási alaknál a (4) támasztókocsi hátsó részében vízszintesen lehetnek elrendezve. Az (1) munkafölület föl- lemozgása közben a (29 30 és 31) szíjdobok közvetítésével a (32) szíjdob forgását idézi elő, melyet a (33) hajtórúd változtat át ide-oda mozgássá. A (34) vezetékeket, melyek a levegőt a (35) akkomulátorokba vezetik, valamint az utóbbiakat is a (4) támasztólappal összekötött vasgerendák támasztják alá. Minthogy a tenger hullámaiból nyerhető energia igen változó, a találmánybeli berendezés, teljes szélcsend idejét kivéve, mindég csak a tenger által szolgáltatott energiával arányos munkát ad. Ezért van elrendezve oly nagyszámú kompresszor, melyek egymás között olyképen vannak összekötve, hogy emelőkarok egyszerű kiiktatásával a hullá-