42819. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a töltés és keverék szabályozására explóziós gépeknél

landóan ugyanaz marad mindaddig, míg . mint azt 2. ábra mutatja a löket oly naggyá nem válik, hogy a gázbeáramlást szabályozó alsó (7) szeleptest a fölső (8) szelepfészekhez annyira közeledik, hogy a között és ezen szelepfészek között szabadon maradó (a—b) keresztmetszet kisebbé válik, mint a levegő bebocsátására szolgáló fölső szelepnyílás kei'esztmetszete. E pillanattól fogva a levegő fojtatik, a keverék tehát gázdusabbá válik. Az elrendezés olyan is lehet, hogy mint azt a bevezetésben említettük égészen kis töltések esetén, gázdusabb keveréket állítunk elő. Ily berendezést a 3. és 4. ábra mutat. E célból a fölső (9) szeleptányér (10) hasítékokkal ellátott széllel van ellátva, mely csekély mérvű nyitásnál (3. ábra) a légbebocsátást csökkenti, fojtja, normális nyitásnál pedig (4. ábra) az egész nyílást teszi szabaddá, míg egészen nagy nyitásoknál, a 2. ábrán föltüntetett állásnak megfelelően, a levegőt ismét az alsó (7) szeleptest fojtja le. Az 5. és 6. ábrán látható foganatosítási alaknál úgy a (2) bebocsátó szelep, mint a gáz és levegő beáramlását szabályozó (11) szelep egyugyanazon (4) szeleprudon ülnek. A (11) szelep úgy van a szeleprudon elhelyezve, hogy kisebb löketek esetén (5. ábra) nem befolyásolja a • levegő (c—d) átáramlási keresztmetszetét, mivel ilyenkor a (12) mellékcsatornában végez mozgásokat, nagyobb löketek esetén azonban a (11) szelep e mellékcsatornából kilép (6. ábra) és a légbeáramlást csökkenti. A 7. és 8. ábrán föltüntetett változatnál a bebocsátó szelep (4) szeleprúdján két körben elhelyezett (13) hasítékokkal ellátott (14) henger van fölékelve, mely hasítékai úgy vannak méretezve, hogy bizonyos löket eléréséig (7. ábra) a'gáz- és légbeáramláBok egyenletesen ^megváltoznak, innen kezdve azonban a levegő beáramlása csökkentetik, amint azt a 8. ábra világosan mutatja. Itt is, az előbbi elrendezéshez hasonlóan a (14) henger fölső része eleinte hatástalan marad, minthogy a (12) mellékcsatornában jár (7. ábra) és ebből csak bizonyos löketnagyság elérésénél lép ki'(8. ábra). Az 5. és 6., illetve 7. és 8. ábrákon föltüntetett foganatosítási alakot a 3. és 4. ábrához hasonlóan úgy is képezhetjük ki, hogy igen kis töltések esetén gázdúsabb keveréket állítunk elő. íly elrendezést a a rajz 9. és 10. ábráin láthatunk. E célból a légbebocsátó hasítékok közül egynéhány (131

) lefelé annyira meg van hosszabbítva, hogy már a szelep csekély löketeinél is (9. ábra) levegőt bocsátanak be. Csak nagyobb löketeknél (10. ábra) jutnak az összes hasítékok hatásra. Valamennyi foganatosítási alaknál az elrendezés úgyis képezhető ki, hogy a lefojtás a levegő helyett a gázra vonatkozólag történik, mely esetben a fojtó és nem fojtó periodusok egymással fölcserélendők. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés a töltés és keverék szabályozásra exploziós gépeknél, a géptengelyéről mozgatott s a szabályozó által megszabott löketnagysággal biró bebocsátó szeleppel, jellemezve a gáz- és légbebocsátó csatornákat nyitó, illetőleg elzáró kettős szelep által, melynek egyik széleptányérja bizonyos löketnagyság túllépésénél a másik szeleptáryér fészkéhez való közelítése által ennek bebocsátó csatornáját szűkíti. 2. Az 1. alatt védett berendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a légáramlást elzáró (9) szeleptest szélén (10) hasítékokkal van ellátva, melyek igen csekély szeleplöketeknél a légbeömlést nagyobb mérvhez csökkentik úgy, hogy ez esetben gázdúsabb keverék jut a gépbe (3. és 4. ábra). 3. Az 1. alatt védett berendezés foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a bebocsátó szeleprúdján a fojtást végző (11) szeleptest ül, mely meghatározott nagyságú löketeiknél az egyik bevezető csatorna szabad keresztmetszetén kívül a (12) mellékcsatornában végzi mozgását 8 csak az említetteknél nagyobb löketeknél lép be ezen keresztmetszetbe,