42784. lajstromszámú szabadalom • Gép téglák bevonására

midőn a tégla hátstó vége a bevonó dob közaépsíkján áthalad, a téglát még nem támasztja teljesen alá, hanem 'ezen hátsó végét még továbbra is a bevonó dob hordja úgy, hogy a tégla ezen hátsó vége a bevonó dobhoz simulva, lefelé mozog, míg a tégla hosszanti lapja a haladás rendes érintőleges irányával kisebb vagy nagyobb szöget nem képez. A téglavégnek a dobra való ezen ferde ráfekvé-se azon következménnyel jár, hogy a dudorodások a tégla mellső részéről a hátsó vége felé tereltetnek és a téglán a bevonó dobról való eltávolodás pillanatában még esetleg meglévő csekély anyagfölösleg a tégla végéről könnyen, elsimíthatjó. A tégla másik vége aztán túlsúlya következtében ismét ráhanyatlik a végnélküli szalagra és tpvavitetik. A szalagdob és a bevonó dob egymástóli távola pontosan úgy állapítandó meg, hogy a tégla a bevonó dob elhagyár sánál az érintővel a leghatékonyabb szöget zárja be, mely a bevonj dobbal való érintkezés ideje alatt a tégla kellő rézsútosságát és a bevonó dob elhagyása után a végnélküli szalagra való ráhanyatlását kellőleg biztosítja. Természetesen nem szükséges, hogy éppen csavar alkalmaztassák a bevonó dob és a végnélküli szalag dobjának beigazításara, sőt a végnélküli szalagnak és az ezt mozgatjó dobnak az (alkalmazása sem -föltétlen szükséges, a lényeges csak az, hogy bármilyen továbbító szerkezet alkalmaztatik is, a tégla vége besülyed és a bevonó dobriói oly vonal irányában távolódik ej, mely a bevonó dob fölső vízszintes érintője és középpontja között fekszik. • A rajzon továbbá ,(F) egy lyukacsos, üreges dobköpeny, (G) ennek tengelye és (H) egy, ezen tengelyre excentrikusan erősített szegmens, mely a dobot (M)-né^ belül érinti és kétoldalt az (I és J) tereket hagyja szabadon. A bevonjó anyag a rajzon a dob baloldar Iáról vezettetik a téglához, az (I) térnél összenyomatik és a dobon a tégla felé szoríttatik, a másik oldalon aztán a tégla vége által a dobköpeny lyukacsain át a (J) térbe nyomatik, vagy a dobon magán szabadon lefelé mozog és ezáltal a dobon ama pont előtt, ahol a tégla és a dob érintkezése megszűnik, aránylag száraz tér keletkezik. Ennek következtében a tégla végső széle a bevonási folyamatnak már csak minimálisan vettetik alá úgy, hogy dudorodások alig, vagy egyáltalán nem képződnek. Az (I és J) terek határolása a (H) megerősített szegmens által úgy is történhetik, hogy ezen szegmens egy szilárd vagy forgó (K) excentrikus hengernek részét képezi. Ha ilyen forgjó hengert alkalmazunk, úgy ennek tengelye (L)-nél van és 'ezen esetben a (G) tengely fölösleges. Ha szilárd szegmens vagy szilárd belső dob van alkalmazva, az (I és J) terek határolására, úgy, ha kívánatos, a bevonó anyag egy (M) hasadékon át táplálhatló, mely a dob belsejébe a -tégla és a dob érintő vonalán vagy kevéssel ez előtt nyílik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gép téglák (bevonására, azáltal jellemezve, - hogy a lyukacsos bevonó dobnak működő részét az excentrikusan elrendezett hengerszegmens fölött lévő hengerköpenyrész alkotja, .emellett a szegmens olyképen van elrendezve, hogy a belső köpennyel csak a dob legfölső alkotója mentén érintkezik, míg az alkotó két oldalán szabad tér marad. 2. Az 1. igényben védett gép foganatosítási alakja, jellemezve tégy szállítjó szalag vagy más továbbító berendezés által, mely a téglát a, bevonó dobon valjó átvezetés után oly helyre szállítja, mely bevonó anyagtól aránylag ment, 3. Az 1. és 2. igényben védett gép foganatosítási alakja, jellemezve egy, a téglát rézsútosan átbuktatp továbbító berendezés által, mely a téglát átbuktatja, mielőtt hátsó vége a dobot elhagyná. (1 rajzlap melléklettel.) PUU SÉS2VÉNYTÁR8AÍÁO NYOMDÁJA bÜOAPGSTBM