42733. lajstromszámú szabadalom • Szövőszék
szélén egy-egy (72) és (73) lemezt alkalmazunk és ezen fölül a fölsőbe lefelé irányuló (74) gereblyefogakat, amelyek együtt a vetélő áthajítása pillanatában zárt szekrényt alkotnak. Hogy a fonalak mozgása a szádképzésekor meg ne gátoltassék, mindkét lemez csukló körül elforoghat. Az 1. ábrabeli állásba a (72) lemezt (76) csuklóján alkalmazott (77) ütközője, ugyanekkor pedig a fölső (73) lemezt a hozzá erősített és a (47) főtengely által vezetett ívalakú (78) rúd hozza. Az egész berendezés működési módja már most a következő: Miután a láncfonalak fölvételére szolgáló (13) hengert behelyeztük, a (20, 21) láncfonalakat váltakozva az illető nyüstszemeken és a bordaládán áthúztuk és a szövethengerhez erősítettük, a (47) főtengelyt a <79) forgattyú közvetítésével forgásba helyezzük. A forgatást a főtengelyről fogaskerék közvetítésével visszük át az (53) tengelyre, amelyről lánchajtás közvetítésével mozgatjuk a nyüstemelők kormányzására szolgáló excenteres (38) tengelyt. A (39) excenterek mindegyike az illető nyüstemelő (34), illetve (35) ütközőjével korresfíondeálván, a fölfelé haladó excenter, jelen esetben a (18) nyüstemelőt és ^vele együtt a hozzá tartozó (16) nyüstöt is lefelé húzza. Ennek megfelelően emelkedik a(17) nyüstemelő és a reá erősített (15) nyüst és szád képződik. A nyüstök jelzett mozgatásával egyidejűleg a (19) bordaláda a vetélő pályája mögé illetve a nyüstök elé tolatik annyira, hogy a vetélő pályája szabad legyen. A bordaláda mozgatása oly módon történik, hogy a (38) főtengelyre kétoldalt erősített (48) excenterek forgásuk alkalmával a (42) rudak. (46) peckével találkozva, azt és vele együtt a bordaládát is eltolják. Míg ezen mozgások végbe mennek, a (47) főtengelyre ékelt (52) fogaskerék elforgatja a vele kapcsolódó (54) fogaskereket mely az (55) dob tengelyére van ékelve és e dobbal szilárdan összekötve. Az ostor (66) vége ezalatt az (55) dob szélén fekszik föl, mindaddig, míg a dob annyira el nem fordult, hogy az ostor (66) szára az (58) alkotó mentén az (55) spirálrúgó horoggá kiképezett (65) végének hatása alatt a dobba bele nem esik. Ekkor az egész szerkezet a rajzokon föltüntetett helyzetben van. Az ostor (66) szárának a dobba való esése alkalmával másik szára megüti a (60) hajítórudat, mely a (68) vetélőszekrényben előtte fekvő vetélőt a szádon át a másik oldali vetélőszekrénybe röpíti. Miután ez megtörtént a fönt levő (39) excenter a (35) ütköző alúl elmozog és a (18) nyüstemelő kezd lefelé haladni és azonos módon a másik emelkedni. De egyidejűleg a (48) excenterek is elhagyták a (46) pecket, a bordaláda a (49) súly hatása alatt előre huzatik és az áthajított vetüléket az előzőkhöz hozzá veri. Az ostor szabad vége ekkor a tovább forgó (55) dob (57) fenekét fekszi meg és mindaddig marad e helyzetében, míg a (79) éllel érintkezésbe nem kerül, mely újból emelni kezdi és ezáltal a (65) rugót a legközelebbi működtetés számára megfeszíti. A nyüstök váltakozó emelkedésével, illetve sülyesztésével kapcsolatban a vetélő ide-oda mozog, mivel a szövőszék két oldalán elhelyezett (55) dobok a váltakozó mozgásnak megfelelően vannak (53) tengelyeikre erősítve. A szövethengert valamely ismert módon a szövés haladásának megfelelő mértékben mozgatjuk pl. kilincskerék és a vele kapcsolódó kilincs útján. A szemben fekvő (69) hajítórudat mindig az átrepülő vetélő löki vissza szél BŐ helyzetébe, amely-, ben mindaddig marad, míg ostora újra működésbe nem jut. Az előzőkben leírt szövőszék kiegészítő részét a 6. és 7. ábrabeli vetélő, képezi, mely lényegében két tányéralakú (80, 81) burokból áll, amelyeket szétvehetően az egyes tányérok (82, 83) csőtoldatain áthaladó (84) csavar foglal össze úgy, hogy lencse alakú vetélő jön létre. A tányérok mellső, gyűrű alakú tömör (85) részeiben levő vágatba (86) gyűrű van helyezve amelynek furatán át halad kifelé vetülék fonala. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Szövőszék jellemezve függélyes oszlopok által összekötött vízszintes alsó és
