42718. lajstromszámú szabadalom • Fegyverzettekercselés kollektoros gépekhez
teljes menetben vannak a kollektor-szeg- | mentionokhoz vezetve és pedig ennél a J példánál akként, hogy a menet két oldala egymástól e tekercselések normális távolságával egyenlő távolságban legyen. A (b) kefe, — mely az adott pillanatban a (v v) összekötő vezetékek útján a pontozva ábrázolt meneteket zárja röviden, — az áramot a nyíl irányában vezeti a gépbe és a tekercselésben akként osztja el, hogy hajtó forgatónyomaték keletkezzék. (A sarakfölületek előjelét a szokásos módon sraffozás jelzi, t. i. balról és fölülről jobbra és lefelé irányuló vonalkázás éjszaki, ellenkező irányú vonalkázás déli sarkot jelez.) Az épen a kefével kapcsolt összekötő vezetékek tehát úgy hatnak, mint a tekercselés aktiv 'menetei, egyúttal azonban a főtekercselés bifiláris, tehát gyakorlatilag indukciómentes rövidenzáró ellenállása gyanánt is szerepelnek, ha ellenállásukat megfelelően választjuk meg. A berendezés előnye tehát nyílvánvalólag az, hogy olyan rövidzáró ellenállásokat alkalmazunk, melyek egyidejűleg aktiv vezetékek gyanánt szerepelve, az ellenállás által csökkentett hatásfokot kiegyenlítik. A megrajzolt módon kiképezett tekercselést tehát úgy képzelhetjük, hogy az egy főtekercsélésből és egy segédtekercselésből áll, melynek ez a jellege annál jobban kitűnik, minél több menete van a (v) tekercselésnek, amennyiben a 2. ábrán látható, egyetlen menetből álló kapcsolóvezeték helyett tetszőleges számú menetet lehet alkalmazni. Minthogy már most a forgató nyomatok nagysága természetszerűen növekedik a kapcsoló vezetékek meneteinek számával, az eddigi egyetlen menetből álló kapcsolóvezetékeknél közelfekvő okokból szükséges szokástól eltérvén, a segédtekercselést lehetőleg jól vezető fémből, tehát rézből készíthetjük, hogy a hornyokban a tekercselésre rendelkezésre álló teret jól kihasználhassuk. Ezért az egyes csévéknél rendszerint több menetből álló kapcsoló vezetéket fogunk alkalmazni. Az eddigiek minden nehézség nélkül alkalmazhatók hullámvonalas tekercselésre is, I minő az 1. ábrán látható, melyen épp úgy, | mint a következő ábrákon ugyanazt a betűjelzést használtuk, mint a 2. ábrán. Ebből, valamint a többi példából az is kitűnik hogy a segédtekercselésmenet távolságának nem kell a főtekercselésével egyenlőnek lenni, és hogy a segédtekercselésnek sem kell a semleges Síkhoz szimmetrikusnak lenni. Másrészt azonban adott viszonyok között a segédtekercselést úgy is kiképezhetjük, hogy ugyanazt a tekercselési sablon alkalmazhassuk, mint a főtekercselésnél. A 3. ábra a fősarkak között elhelyezett (h) fordítósarkakkal bíró gép lefejtése, a tekercselés hullámvonalas, a (w) főtekercselés ismét néhány menetével van ábrázolva, ezenkívül két (v) segédtekercselés látható, melyek ugyancsak hullámtekercselésben vannak vezetve. Az épen működésben levő kapcsolóvezetékek a segédsarkak fölött elfoglalt megrajzolt helyzetüknél épp úgy, mint az előbb leírtuk, erősítik a forgató nyomatékot nagyobbítják, de egyúttal a fősarkakat is erősítik úgy, hogy ezek gerjesztése bizonyos mértékben fölöslegessé válik. Ha azonban a segédmező fázisa a főmező, illetve fegyverzetáram fázisával szemben 1 fl periódussal el van tolva, a kapcsolóvezetékeknek a 3. ábrán látható helyzeténél a forgatónyomaték természetesen nem erősödik, de nagyobbodik az erőtényező. Az erőtényező növekedését az idézi elő, hogy a főtekercséléssel láncolatosan kapcsolt segédtekercselésben a segédsarok mezejében való mozgásánál oly elektromotoros erő indukálódik, mely a mótor induktiv feszültség komponensével ellenkező hatású. Minthogy itt mozgás által létesített elektromotoros erőről van szó, mely az ezt előidéző mágneses mezővel fázisban van, a legkedvezőbb hatás akkor lép fÖl, mikor a segédmező fázisa a főmezőével szemben y4 periódussal van eltolva. A segédtekercselést akkor is lehet huroktekercselés gyanánt kiképezni, mikor a főtekercselés a maga részéről hullámvonalas tekercselés, mint ez a 4. ábrán látható. A tekercselés hossza itt akként van megvá-
