42709. lajstromszámú szabadalom • Folyadékhevítő készülék

- 3 -egy rövidebb második (14) köpeny van behelyezve és a teker ül etekkel hővezetően öszszekötve. A köpenyen a vele hővezetően összekötött (15) fűtőlap van elrendezve. A 7. és 8. ábra szerinti elrendezésnél a (16) folyadékcsatornák fölső tekerületei kisebb átmérőjűek, mint az alsó részben, ahol a tekerületek a (17) köpenynyel össze vannak kötve. Ezen szűkebb tekerületekkel a rövid (18, 19) köpenyek vannak összekötve és utóbbiakkal a (20,21) fűtőbordák vagy lamellák állnak kapcsolatban. A 9. és 10. ábrában föltüntetett hevítőnél az 1. ábrabeli (1) kígyócsövet a függély (22) hűtőcsövekből álló koszorú helyettesíti, mely hűtőcsövek a (24. és 25) gyűrűcsatornákkal vannak összekötve. A csövek és a gyűrűcsatornák hővezető kapcsolatban állnak a (23) köpennyel, mely fölső részében a (26) lamellákat tartja. A 11. és 12. ábrákban föltüntetett négyszögletes hevítőnek külső (27) falai egy a hevítővel hővezetően összekötött (28) csövet tartanak, míg a köpeny fölső része belül <29) lamellákkal van ellátva. A 13. ábra egy bordaalakú fűtőtest keresztmetszete, melynél a hűtött (30) köpeny külső oldalához közönséges (31) lamellák vagy bordák csatlakoznak, míg belül szintén (32) lamellák vannak elrendezve, melyek közül néhány a (30) köpennyel való érintkezési helyen oly módon van meghajlítva, hogy (34) csatornákat képeznek, melyek által a folyadék vezethető. A 14. ábra egy (35) köpenyrészt mutat, melynek (36) hűtőcsövei részben ferdén haladnak. Mint azt azt a rajz mutatja, a csövek ferde részei közelebb fekszenek egymáshoz, mint a többi részek. Ezen elrendezés célja az, hogy azon részeken, melyeknek a legtöbb meleget kell elvezetniök, a hűtőhatást növeljük. A 15. és 16. ábrában a föltüntetett kiviteli alaknál a 14. ábrabeli elrendezéssel elért célt más módon érjük el. A 15. ábrában a (37) hűtőcsatornák a (35) köpeny legmelegebb részein zug-zugszerűen haladnak, míg a 16. ábrában a csövek a legmelegebb részeken villásak. A 17. és 18. ábrákban föltüntetett (42) köpenyrészt az egyik oldalon a (40) csövek és a másik oldalon az utóbbiakra harántirányú csövek hűtik. A csövek a keresztezési helyen a köpeny (43) nyílásán át egymással kapcsolatban állnak. A 19. ábrában egy (44) köpeny metszete van föltüntetve, mely a legtöbb meleget átvivő helyeken a (46) vastagítás által a meleget jobban vezeti. A (45) hűtőcsövek metszetben vannak rajzolva. A 20. ábra értelmében a (47) köpenyen U-alakú (49,50) lamellák vannak elrendezve. Az (51) csövekkel szemben fekvő (48) helyeken, melyeken a folyadékcsövekre a legtöbb meleg lép át, a köpenyt maguk a lamellák vastagítják. A 21. és 22. ábrában föltüntetett folyadékhevítő széntüzeléssel van berendezve. A folyadékhevítő hasonló az 5. ábrában föltüntetett folyadékkevítőhöz, azonban az (53) folyadékcsövek az (54) köpeny alsó részében (57) védőmasszával van burkolva, azon célból, hogy a tűz szitásánál mechanikus megrongálódások ellen és a széngázok rongáló hatása ellen megóvassanak. A folyadékcsatorna fölső tekerületeibe az (56) fűtőbordákkal ellátott (55) köpeny van behelyezve. A 23. és 24. ábrában föltüntetett folyadékhevítő lényegében megegyezik az 1. ábrabeli folyadékhevítővel, azonban az (59) köpennyel hővezetően összekötött (58) hűtőcsövek kívül a (61) köpennyel vannak burkolva, melyet nem kell hővezetően öszszekötni a folyadékcsövekkel, azonban utóbbiakkal az említett módon is összeköthető és pedig minden hátrány nélkül. A két köpeny között kapott üreg hővezető vagy nem hővezető masszával lehet kitöltve. Ha igen nagy folyadékhevítőket akarunk előállítani, akkor utóbbiakat csőhűtéssel bíró egyes lemezekből készíthetjük, melyek csatornáit egymással összekötjük. A 25. ábra egy ily (62) lemezt mutat, mely (63) hűtőcsőhálóval van ellátva. A nagy folületi hevítők előállítására szolgáló egyes lemezek különböző módon lehetnek egymással összekötve. A 27., 28. és 29. ábra az összekötés különböző példáit mutatja.