42707. lajstromszámú szabadalom • Szivarkészítőgép

rék van fölékelve, melyet a (210) tengelyre fölékelt, csorba fogazású (209) fogaskerék indít a kellő időpontban forgásnak., Eme (210) tengely belső végére egy (211) kúpkerék van ékelve, melybe a (213) tengelyre ékelt (212) kúpkerék fogódzik, a (213) tengelyen van az előbb említett (191) excenterre fölékelve, a tengelyt pedig a (187) főtengely (214) végtelen csavaráttevés útján hajtja. A csorba fogazású (209) kerék fogaaása olyan, hogy a kellő pillanatban a (198) hengernek a (195) kés fölött val;ó elmozdulását idézze elő, minek következtében a kés a munkás által e (192) lemezre helyezett födő levélből a megfelelő alakú darabot kivágja. Ez a most leírt metszőberendezés akiként van alakítva, hogy az egyik vagy másik födőlevéltartló ja kellő pillanatban a kés üregébe beléphessen és a kivágott födő levéldarabot a födőlevéltarijó magához szívhassa. Hogy a födőlevéltartló a késbe beléphessen, ez a kellő pillanatban a födőlevél lead{ó mozgásának síkjára merőleges síkban is elmozdul. Ebből a célbjól a (158, 159) hüvelyek a (215) karimákkal vannak ellátva, melyek a kteret (218) yezetőhornyában vezetett (217) szán (216) válldarabjaival kapcsolódhatnak (lásd a 2. és 20. ábrát). A szán mozgását a föntebb jelzett (210) tengelyre ékelt (220) exoenterrel együttműködő (219) emelő idézi elő., Hogy a födő levéltartók fölfelé mozgár suknál a késhez viszonyítva, a kellő helyzetbe beállíthatók és ebben elreteszelhetők legyenek, a (160 162) karokat kúpos (221) nyújtványokkal láthatjuk el, melyek a (217) szán kúpos (222) orrával kapcsolódnak. Hogy a födőlevél kivágásának megb történte után a födőlevéltartó a késből biztosan kilépjen, a (217) szánon, egy kúpos (223) heveder van kiképezve, mely akként van elrendezve, hogy a (215) karimával kapcsolódjék. Mikor az illető födőlevéltartó ja kés közelébe kerül, iazt a megemelő berendezés megemeli, és mindaddig megemelve tartja, míg a kés a födőlevelet ki nem vágta. Föntebb már mondottuk, hogy a födőlevéltartó kettős agyát a (176) karokkal a (177) hevederek kötik össze és hogy ezek a karok a végtelen csavar által forgatott aggyal mereven vannak kapcsolva. Mielőtt a födőlevéltartó a késbe beemeltetnék, az agyát a föntebb jelzett karokból ki kell kapcsolni. Ezt az teszi lehetővé, hogy mindegyik heveder (lásd a 19. ábrát) egy görgővel van ellátva, mely a (181) görbe fölülettel működik együtt, ez a fölület akként van elrendezve, hogy a hevedert kikapcsolja, mikor a födőlevéltartló a kés alá kerül. Mikor a födőlevél kivágása befejeződött és az lef elé mozog, megkezdheti azt a mozgását, mely a födőlevél leadását vonja maga után. Ekkor azonban a f ödőlevéltartó kettős agyának kivágása nincs oly helyzetben, hogy a (176) kar csuklós .(177) he* vederével kapcsolődhassék. A másik födőlevéltartó azonban a föntebb jelzett kapr csolat következtében, minthogy a (177) heveder a bevágásba fogódzik, tovább fog mozogni és eme mozgása közben a viszonyoknak megfelelően, a (178) vagy (179) ütköző a másik agy megfelelő ütközőjébe ütközik és így a födő levéltartót a kés alól eltávolítja. Most már a két födőlevéltartló együtt fog tovább mozogni, míg ama tartíó bevágása, melyen födőlevél van, az egyik (177) heveder alá nem jut és ez a (180) rúgó hatása alatt eme kivágásba nem csappan. A födő leve let viselő tartó a födőle vélnek a tekercselő berendezésnek valló átadása céljából három különböző mozgást végez: azt a mozgást, melynek következtében a födőlevél oly helyzetbe jut a pólyához viszonyítva, hogy erre feltekerő dzhessék, azt a mozgást, melynek következr tében a födőlevél a pólya mentén ennek egyik végétől a másik|ig mozog és azt a mozgást, melynek következtében a födőle^ vél a pólyához viszonyítva, a kellő szög alatt áll be úgy, hogy a pólyára simán föltekercselődhetik. Ezt az utóbbi mozgást az a körülmény teszi szükségessé, hogy a pólya nem egyenes henger, hanem egyik vagy mindkét végén ki van hegyezve.