42682. lajstromszámú szabadalom • Számológép
kaiméval a (148) horog által akasztatik meg, míg a (150) ütköző egy (151) pecekkel jön kapcsolatba, mely a (135) emelőből kiálló (152) csapra ágyazott (153) kilincs hátsó végén van elrendezve. A (151) pecket a (155) rúgó rendszerint a (135) emelő alsó élének (154) bevágásában tartja. A (153) kilincs mellső végéből egy (156) fog áll ki, mely a (69) tengely (157) fogával jön kapcsolatba. A fent leírt részek rendes körülmények között a 10. ábrában látható helyzetet foglalják el. Ha azonban valamelyik billentyűt véletlenül kissé megütjük úgy, hogy az a rögzítő penge által a visszatérésben megakadályoz tátik, vagy ha egyszerre két vagy több billentyűt ütünk le és akasztunk meg, akkor a (135) emelő (158) fogantyúját lenyomjuk és azáltal a (135) emelő mellső részét lefelé, a (138) kart pedig fölfelé forgatjuk úgy, hogy ez utóbbi a (140) nyelvbe kapaszkodik. Miután a billentyű le volt nyomva, a (107) bütyök a (92) görgővel érintkezésbe jött és a (91) tengely a (89) tengely körül elfordult, minek következtében a (149,150) ütközők hátrafelé forogtak. A (138) karnak a (140) nyelvbe való kapaszkodása folytán a (111) rögzítő penge a (110) fogakból kikapcsolódik és az ily módon fölszabadult billentyű önmagától visszatér a kezdő helyzetbe. A (89) tengely, melynek elfordulása a (68) szegmens kilendűlését szabja meg, forgás ellen rögzítve van, mivel a (148) horog a (135) emelő lenyomásakor a (149) ütközőt megfogta. A (148) horognak ezen elmozdulását a (147) lemezrúgónak a (142) emelő végére gyakorolt hatása idézte elő. A (135) emelő lenyomása alkalmával a (156) kilincsfog a (69) tengely (157) kiugrása mellett csupán elhalad anélkül, hogy a (69) tengelyt elforgatná, mivel a (153) kilincset az elfordulásban a (155) rúgó megakadályozza. Ellenben a (135) emelőnek a normális helyzetbe való visszatérésekor a (153) kilincset a (154) bevágásba kapaszkodó (151) pecek megakasztja és a (156) kilincsfog a (157) kiugrással kapcsolatba jön úgy, hogy a (69) tengely visszaforog eredeti helyzetébe és a (68) szegmenset is visszaviszi, minek következtében a billentyű elégtelen megütéséből vagy több billentyű egyidejű lenyomásától eredő véletlen hiba ki van küszöbölve. A (148) horog a (149) ütközőt elbocsátja, mihelyt a (135) emelő (144) válla a (142) emelővel újból kapcsolatba jön, azonban ezen elbocsátás nem következik addig be, mig csak a kilincsfog eléggé föl nem emelkedett, hogy a (68) szegmens a kezdő helyzetbe forogjon vissza. Más szavakkal, a (68) szegmensnek a kerékműből való kikapcsolódása mindaddig meg van akadályozva, míg csak annyira vissza nem forgott, hogy a lrba ki legyenjküszöbölve. Mint fentebb említve volt, a (151) pecek a (135) emelő lenyomásának végén*a (150) ütközőbe kapaszkodik, aminek célja abban áll, hogy a (89) tengely egy kis pótforgást végezzen ennek folytán a (92) görgő a (107') bütyökfölülettől eltávolodjék, mire, a súrlódás csökken és a billentyű, valamint a (94) szárny könnyebben visszatérhet a normális helyzetbe. A (135) emelőt egy rúgó tartja a normális helyzetben azonban, hogy a hehelyesbítésre szolgáló részek kényszer mozgást végezzenek, a (135) emelő kézzel is visszavezethető a normális helyzetbe. A kocsit eközben a (123) kar tartja rögzítve, míg csak a hiba ki nincs javítva. A 8. és 9. ábra egy másik hasonló ellennőrző szerkezetet mutat két különböző helyzetben. Ezen szerkezet a számoló készüléknek a (68) szegmensből való kikapcsolását teszi lehetővé és egyúttal megakadályozza, hogy a szegmens tengelye másként, mint a billentyűk megütése által legyen működtethető. A (160) emelő középső részén kiképezett (161) hasítékba egy (162) csap nyúl, míg az emelőnek a (45) állvány (164) nyílásán átlépő hátsó (163) vége a (111) rögzítő penge agyának (165) toldatával kapcsolódhat. A (160) emelőnek a 8. ábrán föltüntetett normális helyzetében a (165) toldat vagy nyelv nem áll kapcsolatban a (163) karral úgy, hogy a (111) penge szabadon mozoghat. A (162) csapra egy (166) emelőkar vége van ágyazva és ezen karnak egy közbenső
