42682. lajstromszámú szabadalom • Számológép
» Rendszerint egy-egy csoport összegező kerekei között az írógép betűközével egyenlő távolság van úgy, hogy a kocsi minden kiakasztásánál a legközelebbi összegező kerék jön a hajtókerékkel kapcsolatba. Az egyes kerékcsoportok között viszont két betűközzel egyenlő távolság van. Azonban némely gépnél a betűhöz igen kicsiny, pl. a föltüntetett gépnél egy hüvelyk tizedrésze. Másfelől pedig az egyes összegező kerekek közé sok szerkezetet kell iktatni és szerkezeteknek, pl. fogaskerekeknek és tárcsáknak ugyanakkor elég vastagoknak kell lenniök, hogy a kapcsolódás megbízható legyen. Mint már le volt írva, minden összegező kerék egyik oldalára egy háromfogú tárcsa és egy bütyöktárcsa van erősítve, amellett pedig két szomszédos összegező kerék között elég térnek kell lennie a számkerék és ennek fogaskereke számára, mely az összegező kerékkel kapcsolódik. Azonkívül az összegező kerekek között az átvivő kerékcsoport fogaskereke, csillagkereke és átvivő kereke számára is elég helynek kell lenni. Ezen tárcsáknak és kerekeknek viszont, mint fönt említve volt, elég vastagoknak kell lenniök, hogy egymással biztosan kapcsolódjanak. Azonban könnyen belátható, hogy Vio hüvelyk nagyságú hézagoknál a kerekek és tárcsák vékonyak volnának arra, hogy pontosan összeműködhessenek és ennek folytán hibák lépnének föl. Másfelől azonban, mint szintén említve volt, az összegező kerékcsoportok között jóval nagyobb hézagok vannak, mint az egyes kerekek között. A 16. ábrán az összegező kerekek elhelyezésének egy jobb beosztása van vázlatosan föltüntetve, mely szerint a kerékcsoportok közötti nagyobb hézagok fölöslege az egyes összegező kerekek között van szétosztva. Az ábra az összegező kerekeket és az ezekhez kbpcsolt részeket, valamint a (49) hajtókerék különböző helyzeteit tünteti föl az összegező készülék tovahaladása közben. Ezen berendezésnél az összegező kerekek közötti (s) hézagok az írógép betűközeivel nem egyenlők, hanem azoknál valamivel nagyobbak, mig a'kerékcsoportok közötti (s') hézagok ennek megfelelően vannak kisebbítve. Más szavakkal, amennyivel a kerekek közötti eredeti hézagokat megnagyobbítottuk, ugyanannyival kisebbítettük a kerékcsoportok közötti hézagokat is úgy, hogy a kerekek közötti hézagok összege változatlan maradt. A (49) hajtókerék kapcsoló koszorújának szélessége olyan nagyra van- véve, hogy összegező kerékkel mindig biztosan kapcsolatba jön. A (49) kerék első helyzete teljes vonallal van föltüntetve, míg a többi összegező keréknek megfelelő fokozatos helyzeteket szakadozott vonalak jelzik. Az első összegező kerék a rajz szerint a hajtókerék koszorújának középé vei jön kapcsolatba, míg a legközelebbi összegező kerék a hajtókerék koszorújának baloldalába, következő kerék pedig jobboldalába kapaszkodik, míg az ezt követő kerék a koszorúnak ismét középső részével jön kapcsolatba és így tovább. Ily módon az összegező kerekek közötti távolságok a hatásképesség minden csökkentése nélkül eléggé megnövelhetők, hogy a kényes működő részek a kellő méretekkel bírjanak. Az összegező készülék részeit a (233) födél védi (1. és 2. ábra), mely a (32) és (33) oldalfalak mellső és alsó (234) és (235) széleihez illeszkedik és azokhoz van erősítve. A födőlap mellsőrészében (236) nyílások vannak vízszintes sorban kiképezve, melyeken keresztül a számkerekek által jelzett szám leolvasható. Az összegező készülék állványa továbbá egy beosztott (237) lemezt hord, melynek (238) osztóvonalai az összegező kerekek csoportosításának felelnek meg, míg az Írógép állványához erősített (239) mutató a (237) lemezen azon Összegező kereket jelzi, mely a billentyű lenyo- * mása folytán működésbe jött. A hajtómű részeit szintén egy (240) födőlap védi, melynek (241) és (242) nyílásain a (135) és (160) ellendrző emelők (158) és (243) végei nyúlnak keresztül, melyek közül a (243) emelővég (8. ábra) recés gomb alakjával bír, hogy a (160) emelő jobban kezelhető legyen, mivel ezen emelőre forgatás közben húzást és nyomást is kell gyakorolni.
