42620. lajstromszámú szabadalom • Hőmérőgép
nem ha az a légtöltésnek csak oly mennyiségű részében oszlik el, hogy a gyors és teljes elégetés biztosítva legyen. Ha a tüzelőanyag töltése a légtöltés csak egy részében osztatik el, akkor az égési gázok kisebb hőmérsékletre hevíttetnek annál, mint amely akkor állana elő, ha a tüzelőanyagnak töltése és a légtöltés olyan volna, hogy az egész komprimált töltésben homogén égési keverék keletkeznék. A jelen találmány értelmében a kompresszió foka és a komprimált tömeg is a maximumot éri el, míg a magasabb kompresszióból és az égést tápláló levegőfölöslegből származó hatásosabb égés folytán előálló nyomástöbblet is hamarább jön létre és az expanzió periódusa alatt is jobban tartatik fönn. Ebből következik, hogj az égési tér falainak hőkisugárzásából származó veszteségek kisebbek lesznek és csekélyebb lesz a kipuffogó hő is. [A közepes effektív nyomás és a löketenként termelt munka a találmány tárgyát képező gépnél nagyobb lesz, mint az eddigi gépeknél. Ha a teljesítményt a tüzelőanyag menynyiségének változtatása által módosítjuk, anélkül, hogy a légtoltést is változtathatnék, akkor a gép munkaképessége bizonyos határok között a bevezetett tüzelő anyag mennyiségével fordított arányban fog változni és legkisebb lesz akkor, ha a tüzelőanyag töltése akkora, hogy az egész légtoltést elégetésre alkalmassá teszi; ebben az esetben az üzemviszonyok hasonlók azokhoz, melyeknél az eddigi gépek a legnagyobb munkaképességet szolgáltatják. A találmány szerint a tüzelőanyag töltései oly módon osztatnak el a levegőben, ill. kevertetnek a levegővel, hogy ez utóbbinak ama részei, melyek a gyújtószerkezetet körülveszik, minden esetre tartalmazzanak a gyújtás biztosítására szolgáló elegendő mennyiségű tüzelőanyagot és hogy gyakorlatilag az égési térbe bevezetett tüzelőanyagnak egész mennyisége ég el, még pedig azon részecskék elégetése közvetítésével, melyek a gyújtószerkezetet közvetlenül körülyesztik. Más szóval a tüzelőanyag oly módon vezettetik az égési térbe, hogy a tüzelőanyag elosztása a levegőben sehol se legyen akkora, hogy az meggátolja az elégést azon közép hőmérsékletnél, mely a gyújtószerkezetet körülvevő tüzelőanyagrészek elégéséből származik. Ha a tüzelőanyag egy része a teljes elégetéséhez szükséges légmennyiségnél kisebbel van keverve, a fölös tüzelőanyag a fölös levegőt tartalmazó töltésbe való vitel által égettetik el. Noha a legjobb hatásfok bármely megterhelésnél is teljes légtöltésekkel érhető el, azért, ha szükséges, kisebb légtöltések is vezethetők be az égési térbe abból a célból, hogy bizonyos körülmények között a teljes töltés által elérhető teljesítménynél kisebb teljesítmény éressék el, miáltal a gép munkaképességét növeljük. A gép teljesítménye végre ismert módon az égési tartam változtatásával is módosítható. Minden tüzelőanyag, melyet tetjesen e lehet osztani, használható. Mivel igen könynyen illanó folyadék, mint pl. benzin, alkohol, párolgás által a légtöltésben igen hamar eloszlik, inkább kevésbbé illanó folyadékot. pl. kerozént alkalmazunk, mely finom csöppek alakjában oszlik el. Az 1—5. ábrákban föltüntetett kétütemű gépnél az (1) hengerben (2. ábra) a (2) dugattyú mozog, mely a (3) forgattyúval a (4) hajtórúd segélyével van összekötve. Ezek, valamint az (5) forgattyúszekrény is, hasonlók az eddigi kétütemű gépek ismert szerkezetéhez. Az (1) henger vízhűtésre szolgáló térrel van körülvéve, mely azonban léghűtésre szolgálhat. Az (5) forgattyúszekrény be tetszőleges módon, pl. a (6) önműködő beömlési szelepen át levegőt bocsátunk be; a szelep a (7) légvezetékkel közlekedik. Az égési termékek bármely alkalmas úton, pl. a henger ellenkező oldalán elrendezett (8) nyíláson távozhatnak a hengerből. A légtöltéseknek az expanziós löketnek végén történő pontos bevezetésére tetszőleges, alkalmas eszközök szolgálhatnak. A dugattyú a (7 ^légvezetékkel szemben fekvő oldalán a (9) kiBzögelléssel van ellátva,
