42611. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékoknak vagy gázoknak nyomó szélkazánból való kihajtására
szelep van alkalmazva. A föltüntetett kiviteli alaknál az (í)szélkazán, á (6) szivattyú és a (9) folyadéktartány hordható, vagy kerekekre szerelt egészet képez. A (6) szivattyú a (7) dugattyúval és az (1) szélkazán egymás mellett a (9) folyadéktartány ba ismert módon vannak behelyezve. A (61 , 7) szivattyú (8) szelepen át a (9) tartányból szívja a folyadékot és a (10) nyomószelepen at a (12) kamrába nyomja, amelybe a (11) toldat és a (2) kiömlési cső torkollik be. A találmány szerint alkalmazott, a nyomás hátraterjedését meggátló szelep a (3) membránból (vagy dugattyúból) áll, amelyet kerületén az (1) szélkazán fölső részén kiképzett nyílásban az ebbe becsavart (17) csavar fog be, amely tehát a szélkazánt kifelé elzárja és belső oldalán a szélkazánban uralkodó gáznyomás hatása alatt áll. A membrán külső oldalára egy a kívánt alsó nyomáshatárnak megfelelőleg beállítandó, vagy már előzőleg változtathatatlanul beállított (14) rúgó gyakorol nyomást, amely a gáznyomás ellen működik. A membránnal a (18) rúd áll összeköttetésben, amelyen a kiömlési szabályozó tulajdonképeni zárószerkezet, a (19) tányérszelep alkalmazva van; az (1) szélkazán töltésénél a (61 , 7) szivattyú segélyével a (19) zárószerkezet addig marad elzárva, amíg a (3) membrán belső fölületére ható nyomás a (14) rúgó nyomását le nem győzi. Ha azonban a (3) membránt a (11) toldaton át beszivattyúzott folyadék a (14) rugó hatása ellen kifelé uyomja, a zárótag leemelkedik és a (13) kiömlési nyílást állandóan szabaddá teszi, mikor a folyadék a (2) kiömlési csőtoldaton át mindaddig a szélkazánban uralkodó teljes nyomás alatt Ömlik ki, amíg csak a szélkazánban a nyomás a (14) rúgó által megszabott alsó nyomáshatár alá nem sülyed, mikor a rúgó a (3) membránt a (19) zárótaggal (tányérszeleppel) együtt lefelé nyomja és így a berendezést önműködően elzárja. Tegyük már most föl, hogy a berendezésünknél a szélkazánban pl. 6 atm. kezdő nyomás uralkodik és a szelepet terhelő (14) rúgó akként van beállítva, hogy a szelep nyitva maradjon, míg a szélkazánban a nyomás 2. atm. alá nem sülyed. A föntebb leírt berendezés szerkezete olyan, hogy a szelep mögött, tehát a (2) kiömlési csőcsonkbnn az összes, a szélkazánban épen uralkodó nyomás rendelkezésre áll és a folyadék a lefojtótagon eme nagy, a szelep által nem csökkentett nyomás hatása alatt megy végbe, tehát a lefojtótagban tökéletesen szótporlódik. Üzemközben a szélkazánban a nyomás fokozatosan (5, 4, 3) egész 2 atm. nyomásig sülyed, (mely a rúgó feszültsége által megszabott alsó határig sülyed, ugyanúgy sülyed a nyomás a kiömlési csőcsonkban is, míg végül az alsó határ elérésénél a szelep hirtelen önműködően záródik és így megszakítja a kiömlési Evvel azonban egyrészt azt érjük el, hogy a folyadék a még hatásos alsó nyomásnál kisebh nyomás alatt haszontalanul szót nem porlódik, másrészt pedig az ís, hogy az elzárás következtében a szélkazánban ez az alsó nyomás fönmarad, tehát azt a szélkazán új-ratöltésénél újból létesíteni nem kell. Evvel azt érjük el, hogy rossz, illetve nem elég finom porlasztás ki van zárva, továbbá hogy sok folyadékot, gázt és munkát takarítunk meg, mi különben akkor fontos, mikor drágább permetező folyadékot, pl. rézgálicoldatot használunk. A (6, 7) szivattyú a gáznak vagy folyadéknak üzemközben való beszivattyúzását is lehetővé teszi, ha a szivattyú, amint ez különösen növénylocsoló fecskendőknél gyakran fordúl elő, több folyadékot szolgáltat, amennyi a sugárcsőből kifolyhat. Az (1) szélkazán természetesen különálló rész is lehet, melyet csak utántöltés céljából, tehát ideiglenesen hozunk a tartalékfolyadékkal telt tartányból folyadékot fölszivó nyomószivattyúkai összeköttetésbe. A 2. ábrában föltüntetett kiviteli alaknál a kerületén befogott (3) membrán az (1) szélkazán (13) kiömlési nyílását közvetlenül és pedig a (14) rúgó hatása alatt zárja el, amely rúgó az alsó nyomáshatárnak meg-