42611. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékoknak vagy gázoknak nyomó szélkazánból való kihajtására

szelep van alkalmazva. A föltüntetett kivi­teli alaknál az (í)szélkazán, á (6) szivattyú és a (9) folyadéktartány hordható, vagy kerekekre szerelt egészet képez. A (6) szi­vattyú a (7) dugattyúval és az (1) szélka­zán egymás mellett a (9) folyadéktar­tány ba ismert módon vannak behelyezve. A (61 , 7) szivattyú (8) szelepen át a (9) tartányból szívja a folyadékot és a (10) nyomószelepen at a (12) kamrába nyomja, amelybe a (11) toldat és a (2) kiömlési cső torkollik be. A találmány szerint alkalmazott, a nyo­más hátraterjedését meggátló szelep a (3) membránból (vagy dugattyúból) áll, ame­lyet kerületén az (1) szélkazán fölső részén kiképzett nyílásban az ebbe becsavart (17) csavar fog be, amely tehát a szélkazánt kifelé elzárja és belső oldalán a szélkazán­ban uralkodó gáznyomás hatása alatt áll. A membrán külső oldalára egy a kívánt alsó nyomáshatárnak megfelelőleg beállí­tandó, vagy már előzőleg változtathatatla­nul beállított (14) rúgó gyakorol nyomást, amely a gáznyomás ellen működik. A membránnal a (18) rúd áll összeköttetésben, amelyen a kiömlési szabályozó tulajdon­képeni zárószerkezet, a (19) tányérszelep alkalmazva van; az (1) szélkazán töltésé­nél a (61 , 7) szivattyú segélyével a (19) zárószerkezet addig marad elzárva, amíg a (3) membrán belső fölületére ható nyo­más a (14) rúgó nyomását le nem győzi. Ha azonban a (3) membránt a (11) tolda­ton át beszivattyúzott folyadék a (14) rugó hatása ellen kifelé uyomja, a záró­tag leemelkedik és a (13) kiömlési nyílást állandóan szabaddá teszi, mikor a folyadék a (2) kiömlési csőtoldaton át mindaddig a szélkazánban uralkodó teljes nyomás alatt Ömlik ki, amíg csak a szélkazánban a nyo­más a (14) rúgó által megszabott alsó nyo­máshatár alá nem sülyed, mikor a rúgó a (3) membránt a (19) zárótaggal (tányérsze­leppel) együtt lefelé nyomja és így a be­rendezést önműködően elzárja. Tegyük már most föl, hogy a berende­zésünknél a szélkazánban pl. 6 atm. kezdő nyomás uralkodik és a szelepet terhelő (14) rúgó akként van beállítva, hogy a szelep nyitva maradjon, míg a szélkazán­ban a nyomás 2. atm. alá nem sülyed. A föntebb leírt berendezés szerkezete olyan, hogy a szelep mögött, tehát a (2) kiömlési csőcsonkbnn az összes, a szélkazánban épen uralkodó nyomás rendelkezésre áll és a folyadék a lefojtótagon eme nagy, a sze­lep által nem csökkentett nyomás hatása alatt megy végbe, tehát a lefojtótagban tökéletesen szótporlódik. Üzemközben a szélkazánban a nyomás fokozatosan (5, 4, 3) egész 2 atm. nyomásig sülyed, (mely a rúgó feszültsége által megszabott alsó ha­tárig sülyed, ugyanúgy sülyed a nyomás a kiömlési csőcsonkban is, míg végül az alsó határ elérésénél a szelep hirtelen önmű­ködően záródik és így megszakítja a ki­ömlési Evvel azonban egyrészt azt érjük el, hogy a folyadék a még hatásos alsó nyomásnál kisebh nyomás alatt haszontala­nul szót nem porlódik, másrészt pedig az ís, hogy az elzárás következtében a szél­kazánban ez az alsó nyomás fönmarad, tehát azt a szélkazán új-ratöltésénél újból létesíteni nem kell. Evvel azt érjük el, hogy rossz, illetve nem elég finom porlasz­tás ki van zárva, továbbá hogy sok folya­dékot, gázt és munkát takarítunk meg, mi különben akkor fontos, mikor drágább per­metező folyadékot, pl. rézgálicoldatot hasz­nálunk. A (6, 7) szivattyú a gáznak vagy folya­déknak üzemközben való beszivattyúzását is lehetővé teszi, ha a szivattyú, amint ez különösen növénylocsoló fecskendőknél gyakran fordúl elő, több folyadékot szol­gáltat, amennyi a sugárcsőből kifolyhat. Az (1) szélkazán természetesen külön­álló rész is lehet, melyet csak utántöltés céljából, tehát ideiglenesen hozunk a tar­talékfolyadékkal telt tartányból folyadékot fölszivó nyomószivattyúkai összeköttetésbe. A 2. ábrában föltüntetett kiviteli alaknál a kerületén befogott (3) membrán az (1) szélkazán (13) kiömlési nyílását közvetlenül és pedig a (14) rúgó hatása alatt zárja el, amely rúgó az alsó nyomáshatárnak meg-

Next

/
Thumbnails
Contents