42553. lajstromszámú szabadalom • Tartály robbanékony folyadékok számára

4. ábra a csuklósan ketté váló csavart láttatja, ahol is a lefordított fél csavar szakadozott vonalakkal van föltüntetve. Az 5. ábra a csavart a szakadozott vonalakkal föltüntetett nyílásba való bevezetésre kész nyitott állásában mutatja; a 6. ábra nagyobb léptékben a biztonsági beömlési szelepet láttatja a tartály födele számára. A tartály (a) födele (1. ábra), valamivel a tartály oldalköpenyének fölső éle alatt van elrendezve és a félköralakú (b) lemezt hordja, mely ily módon mintegy melléktartályt képez. Az (a) födélen a (b) lemezzel szemben egy nyílás van elrendezve, mely a (b) lemez alatt elhelyezett, eltolható (d) rúd által vezérelt (2. ábra) (c) szeleppel záratik, mely szelep a (d) rúddal az (e) csuklós kar segélyével van összekötve úgy, hogy a (d) rúd a szelepet az (f) rúgló hatása alatt állandóan zárva tartja. A (c) szelepnek nyílását a perforált fémből készült (g) kúp borítja. A (c) szeleppel szemben a (b) lemezen, ennek ieigy nyílására van erősítve a (h) kifolyató cső. Amidőn a tartályt ki akarjuk üríteni, a (d) rudat a szelep kinyitására hátratoljuk, amikor is a folyadék az említett melléktartályba és onnan a (h) kifolyató csövön át kifolyik. Ha a légbevezetés nem működnék rögtön, a levegő nem a kifolyató csövön tódul be, hanem a melléktartályon és a szelepen keresztül. A kifolyató csövet töltő cső gyanánt is haszr nálhatjuk, mikor is a tartályt kissé megbillentve, a szelepet nyitva tartjuk és a folyadékot a melléktartályba öntjük, ahonnan ez a szelepes nyíláson át a tartályba folyik, míg a levegő a szelepen és a kifolyató csövön át távozik. A tartály (a) födeléhez az (i) töltő cső van erősítve (3. ábra), melyben a (j) úszó a (k) rúd által vezettetik. Amint a folyadék a tartályban emelkedik, az úszó is emelkedik úgy, hogy a láng, az úszó a folyadék fölszinén lévén, nem érheti a folyadék fölszinét. A töltő cső, megfelelő nyílás vágása után bármely tartályra szerelhető és oldható csavarkötéssel rögzíttetik, melynek egyik eleme a karimás és diametrálisan kettéválasztott (1) csavarból áll (4. ábra), melynek két, csuklóval összekötött részét az (m) rúgó állandóan együtt tartja, míg a csavarkötés másik elemét az (n) csavaranya képezi (3. ábra). Ha a csuklósan kettéváló csavar egyik fele tengelye körül le van forgatva (4. ábra), akkor az kenesztülfér a nyíláson, mely elég bő ahhoz, hogy a csavarmenetes részt átbocsássa, 'míg a karimát visszatartja (3. ábra). A szerelésnél a csavart összecsukjuk és a nyíláson át a tartályba bevezetjük, melyben leesés ellen célszerűen zsinór által biztosítjuk. A szabadon eresztett csavar a rúgó hatása alatt rendes helyzetébe csapódik, amikor is a csavarmenetes részt a nyíláson át kihúzhatjuk, míg a karima a nyílás belső falához nem fekszik. Erre az (n) anyát a csuklós csavarra rácsavaroljuk és a kettőt a tartály nyílásába rögzítjük, anélkül, hogy a födélen csavarmenetes nyílást vagy vastagodást alkalmaztunk volna. Az (i) töltő csőnek fölső része karimával van ellátva, hogy a cső az (1) csavarra támaszkodhassék és az (o) gyűrűs csavar által, mely az (n) csavarnak csavarmenetes belsejébe egészen az (i) cső karimájáig becsavaroltatik, helyzetében biztosan rögzíttessék. Az (1) és (n) csavarokból álló kapcsolóelem mindenütt alkalmazható, ahol egy tartályra valamely alkatrészt akként akarunk megerősíteni, hogy a tartályon csak egyszerű nyílást kelljen vágnunk. Az (n) csavarba csavaroljuk a (p) hüvelyt, melynek nyílását a hornyolt (q) tárcsával akként zárjuk el, hogy a hornyolt (q) tárcsa és a hüvelynek ugyancsak hornyolt furata közé forraszt öntünk, mely a tárcsa rögzítésére gyűrűt képez. Amidőn tűz támad, mely a tartályban robbanékony gőzöket létesítene, a forrasz megolvad és a (q) tárcsa ki lö ketik, miáltal a nyomás csökkenni fog. A láng azonban az (i) cső és a (j) úszó miatt még ekkor sem csaphat be a tartályba. Az (r) biztonsági, ill. légszelep az (s) rúgónak hatása alatt a