42525. lajstromszámú szabadalom • Rotációsgép

Megjelent 1908. évi augusztus lió 8-án. MAGY. ^ KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 42525. szám. V/d/l. OSZTÁLY. Rotációs gép. WENCK KARL SZIVARMUNKÁS HAMBURGBAN. A bejelentés napja 1908 január hó 3-ika. Jelen találmány tárgya oly rotációs gép, melynél a gőz terjeszkedő képességének teljes kihasználása céloztatik. A találmány tárgyának egy kiviteli alakját a mellékelt rajz tünteti föl, melyen az 1. ábra a gép oldalnézetét és részben hosszmetszetét, a 2. ábra a henger keresztmetszetét, a 3. ábra a tolóka fölülnézetét és keresztmetszetét, a 4. ábra a dobnak és a reáerősített bordaszerű dugattyúnak nagyobb léptékben rajzolt hosszmetszetét, az 5., 6. és 7. ábra a gőzvezető cső és a külső hüvely hosszmetszeteit, a 8. ábra a gőzszabályzó tárcsák nézeteit, a 9. ábra pedig a dugattyúnak és a rajta lévő excentrikus kengyelnek nézetét mutatja A gép úgy van szerkesztve, hogy megszakítás nélküli forgó mozgást végez, amellett pedig előre- és hátrakormányzó szerkezettel van ellátva. A gőznyomás úgy alkalmaztatik, hogy csak a kerületen hat és ennek folytán a lehető legnagyobb erőt fejti ki. A mindkét végén karimával ellátott (a) hengerbe mindkét oldalon egy-egy kisebb, ( szintén karimával ellátott (b, bl) henger van tolva és pedig úgy, hogy a két kisebb (b, bl) henger végei nem érnek egészen össze. Ezen két henger között jól becsiszolva egy (d) dob fut úgy, hogy a külső (a) és a belső (b, bl) hengerek között egy teljesen gőzhatlanul elzárt (c) gyűrűs tér képződik, melyben egy excentrikus (e) kengyellel ellátott és a (d) dobra erősített bordaszerű (f) dugattyú fut. A külső (a) henger falában két egymással átellenes (g, gl) tolóka van vezetve, melyek a (c) teret két zárt kamrára osztják, mivel a tolókák kívülről rúgó vagy gőznyomás segélyével a belső (b, bl) hengerek falához szoríttatnak és csak akkor távolíttatnak el ezeu hengerektől, midőn a (d) dob (f) dugattyúján lévő excentrikus (e) kengyel alattuk elhalad és őket kifelé nyomja. A gőz a (d) dobban kiképezett (h, hl) csatornák valamelyikén keresztül az egyik (g, gl) tolóka és az (f) dugattyú által határolt kamrába jut és kiterjeszkedése folytán a dobot az egyik vagy másik irányban forgásba hozza. A csatornák, melyek a dob fölületén keskeny (1) hasitokban végződnek, a dob belsejében kiképezett (k, kl) üregekből indulnak ki, melyeket az (i) közfal választ el egymástól (4. ábra). Az (i) fal át-