42516. lajstromszámú szabadalom • Tűzoltó és mentőkészülék

szerelhető föl, melyhez a (8) fecskendő esővel ellátott (7) tömlő csatlakozik. Ez utóbbit szintén az árboc által hordott dobogón álló tűaoltjó kezeli. Az árboc lebocsátására, illetve összetölására a legalsó cső alsó végén elrendezett (9) kieresztő vízcsap szolgál. Minden (1) csődarab fölső vége (10) karimával van ellátva (4—6. ábrák), melyben a súrlódást csökkentő (11) golyók fölvételére szolgáló gyűrűs csatorna van kiképezve. A széthúzott árboc csodarabjainak önműködő rögzítésére a (10) karimák kivágásaiba ágyazott és a csőfalak (12) hornyaival kapcsolódó (13) reteszek szolgáinak, melyeket a (14) reteszrudak köré göngyölt (15) rugók befelé, vagyis a cső közepe felé nyomnak. A (15) rugjók heiyett a 6. ábra szerint a belső (1) csövet gyűrűalakban körülvevő (13a) rugók is alkalmazhatók. Azonkívül a (10) karimába kézzel beállítható (16) szorító pofák is lehetnek ágyazva, melyek (17) csavarok segélyével nyomhatók i a csövekhez úgy, hogy a kihúzott (1) csövek bármilyen kölcsönös helyzetben rögzíthetők. Az egész árbocot az 1. ábra szerint egy vontatható (18) alvázon vagy járművön lehet elrendezni. Az árbocnak golyóalakban kiképezett (19) alsó vége (3. ábra) egy megfelelő (20) perselyben nyugszik úgy, hogy az árboc minden oldal felé rézsútosan állítható. Azonban az árboc rendszerint függélyesen áll, mely célból teleszkop&zerűen összetolható (21 22) részekből álló támaszok vannak alkalmazva, melyeknek részei (23) szorítjó szerkezetek segélyével rögzíthetők egymáshoz képest. Az árbocnak rézsútos helyzetbe váljó állítására két (24) ég (25) kötéldob szolgál.: Az árboc legalsó (1) csövének fölső végéhez ugyanis egy (26) kötél van erősítve, mely .a járműhöz erősített (27) tárcsa körül a (24) dobhoz halad és ezen dobira van valamelyik irányban göngyölve. Egy második (28) kötél ugyancsak az árboccal áll összeköttetésben és a (29) tárcsa körül szintén a (24) dobhoz halad, melyre azonban a (26) kötél irányával ellenkező irányban van felgöngyölítve. Ugyanilyen módojn van a (25) dob két fele is az ellenkező irányokban fölgöngyölt és (31 33) tárcsák körül vezetett (30 32) kötelek útján az árboc legalsó csövének fölső jvégével összekötve Úgy, hogy a két (24 25) kötéldob segélyéi vei az árbocnak tetszőleges hajlású helyzet adhat|ó. Hogy az árboc által hordott (34) dobogó mindig vízszintes helyzetet foglaljon el, a (36) helyen (3. ábra) forgathatóan van az árbocra ágyazva. A dobogónak az árboc rézsútos helyzetében való rögzítésére egy szerkezet szolgál, mely az árboc legfölső (1) csövét körülvevő (37) gyűrűből és az ehhez csatlakozjó, (39) (lyukakkal ellátott (38) ívből áll. A (38) íven egy (40) rögzítő emelő csúszik, mely (41) végével az ívet körülveszi és egy oldalsó áttöréssel bír a (42) retesz végének átbocsátására, mely a (39) lyukak valamelyikével hozható kapcsolatba és ily módon a dobogót a kívánt helyzetben rögzíti. A dobogó egy vagy több szilárd (35) korláttal vagy mellvéddel van ellátva. A (18) kocsin egy (43) tömlődob foglal helyet, melynek (44) tömlője az árboc kihúzása alkalmával magától legöngyölődik, mivel a tömlő (45) fecskendő csöve egy (46) horog segélyével a (34) dobogóhoz van oldhatóan erősítve. A kocsi továbbá egy (48) hágcsódobot is hord, melynek azbesztből vagy drótkötélből készült (49) hágcsója az árboc kinyújtásakor szintén legöngyölődik és fölhúzatik, mivel (50) horgai segélyével a (34) dobogó (51) füleibe van akasztva. A dobogó az említett szerkezetekkel együtt az (52) kötelek segélyével úgy fölemelt, mint lesülyesztett helyzetben is szilárdan lehorgonyozható. A 7. ábra szerint minden árbocrész egyegy tömlő fölvételére szolgáié (5a) csőtoldattal látható el úgy, hogy a tüzet minden magasságban, az árboc magasságától függetlenül lehet oltani. Az árboc egyúttal egy tűzvédő fal tartója gyanánt is kiképezhető, mely célból az (1) árboccsövek (10) karimái meghatározott távolságokban elrendezett (55) fü-