42509. lajstromszámú szabadalom • Nyomáscsökkentő szelep

- 2 — bályozó szerkezettel van ellátva. Az egész berendezés úgy van foganatosítva, hogy a szelepszerkezethez megvizsgálás vagy javítás céljából könnyen hozzá lehessen férni és tökéletesen ki lehessen tisztítani. A rajzokon föltüntetett első kiviteli alaknál (1. és 2. ábra) a szelep (A) köpenye (Al) bebocsátó esőtoldattal van ellátva, melyhez a mozdonyból vagy más kazánból kiinduló cső csatlakozik a gőz bebocsátása céljából. A gőz a (B) toldaton keresztül távozik el és innen a föl nem tüntetett fűtőhálózatba vagy más rendszerbe áramlik. A szelepház ürege alkalmas kamrákra van osztva ós a kettős dugattyú alakjával bíró (Bl) szelepszerkezetet tartalmazza, melynek közbenső (C) része a főszelepet alkotja, mely az (A) köpeny (Cl) szelepfészkével működik össze. A kettős szelep fölső részét egy ide-oda mozgó (D) dugattyú alkotja, mely a szelepház (Dl) kamrájában foglal helyet és egy szűk (D2) furattal van ellátva, melyen némi gőz hatolhat keresztül. A főszelepet alkotó (C) tányér a (Cl) szelepfészek által határolt átbocsátó nyílás elzárására szolgál, míg a szelep alsó dugattyúját a bordás (E) orsó tartja, mely a (Cl) szelepfészek alatt fekvő (El) kamrában foglal helyet. Mint már említve volt, egy pótszabályozó nyílás is van alkalmazva és ezen (P) nyílás az alsó (Pl) dugattyút veszi föl, mely ezen nyílásba belép, mielőtt a (C) szelep á (Cl) fészekre feküdnék és ezen nyílást csak akkor hagyja el, ha a (C) szelep a (Cl) fészekről már eléggé fölemelkedett) hogy a gőz szabadon átáramolhasson. A 3. és 4. ábrán látható kiviteli alaknál a szelepházban az alsó dugattyú helyett égy (Gl) szelep van alkalmazva, mely az (E) orsó (H) nyúlványán ül lazán és az ugyancsak kúposán lerézselt szélű (G) fészken nyugszik. Ezen szelep alkalmazása folytad a fölső nyílás itt is korábban lesz szabad, mint az alsó. A szelepház üregének fölső végét egy csavarmenetes (Hl) dugó vagy süveg zárja él, mely könnyen eltávolítható, ha a kettős dugattyúszelepet tisztítás vagy javítás céljából ki akarjuk venni. Az (Al) gőzbebocsátó nyílásba, mely a szelepház egyik oldalán fekszik, egy központi (I) válaszfal van illesztve, mely a gőzáramot két részre osztja és a szelepház átellenes oldalaira vezeti, honnan a gőz az egymással szembenfekvő (J) nyílásokon keresztül (2. ábra) az alsó (II) kamrába jut. Ezen berendezés folytán a gőznek a dugattyú szelephez való ütközése kiegyenlítődik és így a szelep pontos működése biztosítva van. Mint az 1. és 2. ábra mutatja, a (D) dugattyú fölött (Dl) kamrát a szelepszerkezet alsó részével egy (Jl) csatorna köti össze, mely a bebocsátó nyílásnak föntemlített (I) válaszfalában van kiképezve. Ezen csatorna a (K) segédszelephez vezet és ezen szelep nyitott helyzetében lehetővé teszi, hogy az (II) kamrából a (D) dugattyú furatán keresztül eltávozó gőz a fűtöhálózatba vagy más rendszerbe jusson és így a (Dl) kamrában és az alacsony nyomású oldalon fekvő (KI) kamrában egyenlő nyomás uralkodjék, ha a (K) segédszelep nyitva van. A' (K) szelep csuklós kapcsolatban áll egy (L) csúszórúddal, mely az (Ll) perselyben mozog, hogy a szelep pontos illeszkedését biztosítsa. Azonkívül a persely és a szeleptest közé egy. (M) rúgó van iktatva, mely a szelepet fészkére nyomni törekszik. A (K) szelep a köpenynek egy vízszintes kamrájában foglal helyet (1. ábra) és egy (N) vezetékben mozgó ós a kamrából kinyúló. (Ml) rúddal van ellátva, mely az alacsony nyomású oldal (KI) kamrájában elrendezett (NI) diafragmával működik össze. A (K) segédszelep célja abban áll, hogy a gőznyomást a (D) dugattyú fölötti (Dl) kamrában szabályozza. Ezen szelep az alacsony nyomású oldalon uralkodó gőznyomás befolyása alatt áll. Mint az 1. ábra mutatja, a (K) segédszelep a főszeleptől teljesen el van különítve és kamrájából könnyen kivehető és megtisztítható, ha beszennyeződik vagy nem működik helyesen. Ekkor egyszerűen csak az (0) süveget kell levenni, mire a szelep a kamrából könnyen kihúzható úgy, hogy fészke hozzáférhetővé válik. Az (NI) diafragma a csavarmenetes (01)