42483. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép csöveknek, főként cementből vagy más effélékből való előállítására

kampószerű (25) tartóvasak vannak elrendezve. Az (1) tengelyre (26) acélcső van fölhúzva, mely pl. a mindegyik végén lévő egy-egy gyűrű útján van a tengelyhez kötve és két (27) koronggal áll összefüggésben, melyeknek kerületét egy-egy csonkakúp alakú, lefelé szükülő gyűrű alkotja. E (27) korongok a mag belső falán fönt és lent lévő ékalakú (24) tuskókkal, valamint a (25) kampókkal kapcsolódhatnak. Ha az (1) tengely és ezzel együtt a (26) cső és a (27) korongok lefelé tolatnak, a forma magja rákerül a forgó (10) lemezre és a kúpos (27) korongfölületek (24) éktuskókkal jönnek kapcsolatba és ezáltal a mag kerületét növelik. Ha pedig az (1) tengellyel együtt a (26) cső megemeltetik, akkor a kúpos (27) korongok a (25) kampókkal jönnek kapcsolatba és ezáltal a mag kerülete csökkentetik. A mag ezen kiszélesítése avagy szűkítése azáltal van lehetővé téve, hogy a magot alkotó két hengeralakú bádoglemez a (23) csuklók körül elfordulva többé-kevésbbé átlapolják egymást. A forma külső burkolata (28) hengerből áll, mely két vagy több részből van összetéve, hogy a formált testet a formaszekrényből könnyen kivehessük. A (28) henger a (10) alaplemezen nyugszik (1. ábra). Ezt az alaplemezt (29) korong vagy gyűrű mindig központosán tartja, mely korong azonkívül a (22) magot és a forma (28) hengerét a mintázás közben állandó távolságban tartja egymástól. A (29) gyűrű egyszermint arra is szolgál, hogy a cső alsó szélét formálja. A formálandó tömegnek a formában való elosztását (31) hengerben elrendezett (30) szállítócsiga végzi (2. ábra). A szállítócsigát (32) és (33) szíjkorongok közvetítésével megfelelő szíjáttétel útján (8) mótor hajtja. A (32) szíjkorong mellett szabadon futó korong van elrendezve. A (32) szíjkorong (34, 35) kúpkerékművet hajt, valamint ennek közvetítésével (36, 37) fogaskerekeket, melyek közül a (35) kúpkerék és a (36) fogaskerék a (351

) tengelyen vannak ágyazva. A döngölőszerkezet üreges (38) sulykoló rúdból áll, mely (39) hüvelyben van vezetve és mozgatását pl. a (16) lemezen ágyazott elektromotorral nyeri oly nagy sebességgel, hogy a rúd percenkint kb. 300 ütést mér (1. és 2. ábra). A hajtás (40) szíjkorongról történik, melynek egyazon tengelyén ülő (41) forgattyús korongja (42) hajtórudat működtet. Utóbbi a (38) rúdhoz (43) lemezrugók és (44) karok útján van erősítve. A mozgásba hozott tömeg ide-oda mozgása ós eleven ereje következtében a rúgó az ütések alatt állandóan ellentétes lengéseket végez, miáltal az ütés igen erélyessé válik ós a döngölőrúd lökethossza önműködően megnagyobbíttatik. A lökethos3z ezen megnagyobbítása azért szükséges, hogy a formában lévő massza esetleges fölszinkülönbségei kiegyenlíttessenek. A döngölőberendezés állványául szolgáló két oszlopon csúszó (45) vezeték a (38) sulykolórúd függélyes irányban való merev eltolását biztosítja, miáltal a rúgő oldalas kilengései, melyeket esetleg a (42) rúd mozgása előidézhetne, el vannak kerülve. A tulajdonképeni (47) sulykolórúd csavarmenetek és (48) csavaranya segélyével van az üreges (38) rúdban megerősítve (1. ábra). A (47) rúdnak a formában lévő részét külön emelőszerkezet vezeti. Ezen emelőszerkezet egyrészt azt célozza, hogy a formába döngölt anyagon való csúszása által a sulykoló vezetőrúdját megemelje és állandóan oly alkalmas, kellő magassságban tartsa, hogy a massza egymás fölött fekvő rétegei jól megdöngölhetők legyenek; másrészt pedig azt célozza, hogy az emelőszerkezet magában a formában szolgáljon a sulykolórúd vezetékéül úgy, hogy a rúd kilengéseket, avagy elfordulásokat ne végezhessen és ezáltal sérüléseket ne szenvedhessen, mikor a rúd esetleg a masszába beleakad. Az emelőszerkezet, melynek alsó része a 5. ábrán nézetben, a 4. ábrán pedig keresztmetszetben látható, két, megfelelően homorított (49) lemezből áll (4. ábra), melyek a mag és a külső fal között vezettetnek be a formába. E lemezek egymással össze vannak kötve és belsejükben hengeres (50) kivágással bírnak, melyben a (47) sulykoló-