42478. lajstromszámú szabadalom • Újítás keramikus célokra szolgáló kemencéken

Ha már most először is a levegőnek a kamra egyik oldalán (3. ábra) a kompaundkemence két kamrájának közös választófala mentén való vezetését vesszük figyelembe, iláthatjuk, hogy a kemence sugárzó hője által már előmelegített levegő a kemence szintje fölött (k)-nál áramlik be. Az itt alkalmazott lemez, vagy rozettás bádogsüveg lehetővé teszi, hogy a levegő beáramlását a fűtő szabályozza. A levegő a kemence meleg falán lefelé az (1) csatorna felé áramlik és az átvezető csatornák között lévő (1) középcsatornába jut (2. ábra baloldalának fölső része). Eme csatornában a levegő az (a, al), vagy (a2 a3) csatornákban áramló meleg füstgázok • hőmennyiségét veszi föl, azután az (m m) csatornákon (2. ábra baloldalának fölső része) a nyilak irányár ban az (a al a2 a3) villás csatornák másik oldalán lévő (n) csatornákba megy (2. ábra baloldalának fölső része), a tüzelés oldalán ismét a (b bl) csatornák alatt lévő (o ol) csatornákba sülyed le és itt — mint az a 2. ábra fölső részén és a 4. ábra baloldalán látható — a tüzelés két oldalán a kamrák közös középfala közelében eloszlik, hogy közvetlenül az (r) tolóka fölött (2. ábra baloldala) az (f) aknában a (h) samottrostély alatt az elégést táplálja. Ha tehát a regeneráló levegő útját a (b) csatornából az (r) tolóka zárásán val elzárjuk és ha ezt a levegőt^ mint föntebb jeleztük, az, anyag előzetes kiégetésére vagy a kemencében uralkodó hőmérséklet fokozására használjuk föl, a tüzelést magát meleg, szabályozható mennyiségű szekundér levegővel is táplálhatjuk a primer levegő mellett és annak intenzitását minden pillanatban fokozhatjuk vagy csökkenthetjük. Ha a szekundér levegőnek a kemence másik oldalán követett útját vesszük figyelembe, azt látjuk, hogy a hideg levegő a kemencepillér (q ql) csatornáján jut be, mely csatorna mintegy 1.5 m. magasságban torkollik ki a gyárudvar szintje fölött és tolóka- vagy rozettaelzárás segélyévei szabályozható. Egyébként a szekundér levegő útja, az (a al és b bl) csatornákon való fölmelegedése a föntebbi leírásból és a rajzokból világos. Az (f) akna fölött alkalmazott (h) samottrostély arra szolgálj hogy a regeneratív levegőt vagy az első kamrákból jövő füstgázokat, vagy a légvezető csatornákon bevezetett meleg szekundér levegőt a következő tüzelés füstgázaival keverjük. A (h) rostély, mely egyes kiváltható részekből áll, síkrostélytüzeléseknél egyszerűen a vasrostély folytatását képezi, féltgáztüzeléseknél pedig a 2. ábrán látható módon van elrendezve. Az (r) tolókák fölött a lánghidakban alkalmazott- (t) ajtjók mindkét esetben a(h) rostélyok tisztítására szolgálnak, üzemközben ezeket az ajtókat befalazzuk. Eme kemence különleges csatorna elrendezése lehetővé teszi, hogy közvetlenül fűtött folytonos üzemű kemencét létesítsünk, melynek a gázkamrás, kör-, zeg-zugvonalas és hasonló kemencékhez viszonyítva, igen kis térigénye és építési költsége van és sok költséget és időt takarít meg üzemközben. Nem szükséges az sem, hogy a berendezésnek csak négy kamrája legyen, igen könnyen lehet a kemencét több kamrával is szerkeszteni, ép így lehetséges az is, hogy az üzem megzavarása nélkül egyes kamrákat, sőt 'egész kompaund-kemencéket is teljesen kikapcsoljunk. Az sem okoz továbbá nehézségeket, hogy a kemencét ne külön f élgáztüzelésekkel vagy síkrostélyokkal fűtsük, hanem,, hogy a félgáztüzeléseket mint teljes generátortüzelések képezzük ki, ha azt akarjuk, hogy a tüzelést eme generátorokból tegyük folytonossá. Ehhez csakis az szükséges, hogy a tüzeléseket az (f) aknákhoz vezető szabályozható gázvezetékekkel egészítsük ki, melyeket a (b bl) csatornákban és az (f) aknákba Bunsen-lángzók módjára képezünk ki. Legkedvezőbb pyrotechnikai hatást azonban mégis akkor érünk el, mikor a tüzelés vagy gázgenerátor ama hely közvetlen közelében van elhelyezve, hol a tüzelőanyag hőfejtőképes-