42431. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a nap melegének hasznosítására
fekete gömbbel ellátott hőmérő mutat, mert ez utóbbi a kisugárzás, vezetés vagy elvonás folytán beálló melegveszteségek ellen nincs védve. A melegeitnyelő folyadék lehet víz vagy más olyan folyadék, mely magasabb vagy alacsonyabb forrásponttal bír, mint a víz.. Előnyösebb az olyan folyadék, melynek magasabb a forgáspontja, mert a forró és meleg éghajlatok alatt, ahol az ilyen telepek különösen hasznosak, az elnyelőtelepben tetemesen magasabb hőmérsékletek érhetők el, mint a víz forgáspontja. Nem tanácsos azonban az elnyelő folyadék élpárologtatása, hanem sokkal előnyösebb ezen folyadéknak elnyelt melegét arra használni, hogy egy másik alacsonyabb forrásponttal bíró folyadékot nyomás alatt elpárologtassunk és az így készített gőzt nyomás alatt gép vagy más, meleget elhasználó berendezés hajtására fölhasználni. Ha azonban a melegnyelő folyadék a telepben lesz elpárologtatva, akkor ezt a gőzt vagy direkt munkatermelésre vagy más célra használhatjuk, vagy pedig más, alacsonyabb forgásponttal bírót, erőt termelő közeg lelpároiogtatására alkalmazhatjuk. Melegielnyelő folyadékok gyanánt valamely nehéz állati, növényi vagy ásványi olaj alkalmazható, de különösen jó erre a célra a glicerin, mert ennek forgáspontja kb. 180° C. és ezen hőmérsékletet még a forró és meleg égövek alatt is aligha vagy ritkán lehet az elnyelőtelepben túlhaladni. A folyadék által abszorbeálandó melegmennyiséget könnyen lehet lényegesen fokozni is, ha a folyadékot feketére festjük, ami a glicerinnél könnyen foganatosítható, akképen, hogy ahhoz szénport vagy más festőanyagot adunk. Lehet a folyadék sűrűségét is, ha ez kívánatos, fokozni, amennyiben abban például valamely alkalmas sót oldunk. A rajzban (16) egy nyomásszabályozó, mely tetszés szerinti módon akképen van szerkesztve, hogy a napsugarak, által fölmelegített folyadék rajta keresztüláramolhat és aközben melegét egy elpárologtatandó folyadéknak átadhatja. A föltüntetett esetben a generátor egy hengeres edényből áll, mely mindkét végén boltozatos véglapokkal és csőfalakkal van ellátva, mely utóbbiakon belső (17) csövek vannak húziva, melyeken a nap által fölmelegített folyadék keresztül folyik. Az elpárologtatandó folyadék körülveszi ezeket a csöveket és a 'generátor a gőzt a (19) csövön át tetszés szerinti (18) géphez vezeti. A gép által fölhasznált gőz (20) kondenzátor által kondenzáltatik és a folyadék azután (21) csövön át a generátor alsó részébe visszaszivattyúztatik. A nap által fölmelegített folyadék a (13) gyűjtőtartályból a (22) csövön át vezettetik a (16) generátorba. A (22) cső és az elnyelőtelep (11) kifolyási csöve között a gyűjtőtartályban (23) ljyukazott diafragma van elr endezve, mely a beáramló fölmelegített folyadékot a gyűjtőtartály egész keresztmetszetén elosztja, mielőtt az lefolyhatna. Miután a nap által fölmelegített folyadék keresztül haladt a (16) generátoron, (24) csövön át vissza vezettetik a (13) gyűjtőtartály alsó részébe. Ezen keringés a folyadéknak a generátorban való lehűlése folytán jön létre és szükség esetén (25) szivattyú által támogatható; az aránylag hideg folyadék a (13) tartály alsó részében gyűlik össze és a meleg folyadékot fölfelé iszorítja. A lyukazot-t (26) diafragma arra szolgálhat, hogy a beáramló hideg folyadéknak a tartály keresztmetszete fölött való szétosztását biztosítsa és tartalmának túlságosan erős mozgását meggátolja. Ezen lyukazott diafragma helyett alkalmazható egy szorosan záró dugattyú vagy nemvezető anyagból való (26a) diafragma is (5. ábra), mely egy középső vezetőrúd hosszában csúszik és arra szolgál, hogy a gyűjtőtartály alsó részében lévő hideg folyadéknak minden érintkezését az annak fölső részében lévő meleg folyadékkal megakadályozza. A (13) gyűjtőtartály alsó része (27) cső révén közlekedik a melegelnyelő telep (10)
