42383. lajstromszámú szabadalom • Vízen és levegőben mozgó jármű

tl, tl, t2, t2) rovátka van kimetszve, melyeknek mélysége úgy van megválasztva, hogy valamely a (4) lamellára ható vízszintes (F) erő a rudat inkább (t2, t2)-nél, mint (tl, tl)-nél, és ha az (F) erő a (2) és (3) lamellák között lépne fel, inkább (tl, tl)-nél mint (t, t)-nél törje el, ós így továbbb. Végül pedig, mint az a 11:, 13., 14., ós 15. ábrákon látható, a lamellarudak csoportjai egy-egy fölső, biztonsági lamellával is föl vannak szerelve, melyek rendeBen nem dolgoznak a vizben és ebből még a készüléknek nyugalmi állásánál is kiemelkednek. A föntebb említett bajok a 18. ábrán látható elrendezésnél sokkal tökéletesebben vannak kiküszöbölve. Itt ugyanis valamennyi (G) rúd egy-egy második (G2) nél visszahajlított (Gl, G2, G3) vedőrúddal van fölszerelve. A különböző védőrudak (G2)-nél egy kis összefoglaló lamellával vannak ellátva, hogy ezáltal szilárdságuk és ellenállóképességük növekedjék. Azon szakasz, mely a tulajdonképeni védelmet gyakorolja, csakis a (G2 G3) szakasz, melynek ehhezképest az alsó támaszlamellák magasságában kell lennie, oly módon, hogy csakis azon lamellákat védelmezze, a melyek a készüléknek veszélyessé válható sebességénél még mindig a vízbe vannak merítve. A (Gl G2 G3) rudak keresztmetszeti alakja és előállítási módja azonos a (G) rúdakkal kapcsolatban előadottakkal. (G2 G3) szakasznak nagyon ellenállóképesnek kell lennie, mely célból szükség esetén külön merevítések alkalmazhatók, mint ez példa gyanánt a 18. ábrán pontozott vonalakkal jellemezve van. Ha vagy faágak, gerendák, vagy más hasonló uszó tárgyak a (G2, G3) ferde síkokkal találkoznak, a legalsó lamellák alatt elcsúszhatnak és ily módon a (G) rúdak eltörése elkerülhető. Természetesen az említett veszély még sokkal nagyobb lenne akkor, ha a mellső lamellacsoportot hordó rudak történek el s ennek megfelelően a 18. ábrán bemutatott védőszerkezet esetleg csakis a mellső laméllacsoportnál alkalmaztatok. Ezen elrendezés még hatékonyabbá válik azáltal, ha a készülék teste és a lamellákat hordó • . rudak kö%zé fölfüggesztő rugókat iktatunk be, mint azt már a 8. pont alatt ismertettük. A (G) rudaknak, valamint a védő rudaknak csoportjait keresztkötések segélyével megfelelően merevítjük, mint ezt a 13. és 14. ábbrák mutatják. E keresztkötések a bordázatnak többi részeihez hasonlóan szintén a szimetrikus lencse alakú keresztmetszettel birnak. 10. A 19., 19 bis, 20., 21., és 22. ábrák a vizén repülő készüléknek egy oly kiviteli alakjára vonatkoznak, mely az 1. pont. alatt említett haladási módoknak mindenike szerint egyaránt járhat, még kissé hullámzó víz fölszine fölött is : A 19. ábra fölülnézet, a 19. bis ábra oldalnézet, a 20. ábra előlnézet. A 21. és 22. ábrák részletrajzok. (C, C) két hengeres test, melyeknek végei ki vannak hegyesítve és ezek az úszás tartama alatt megfelelően a hajótatot ill. haó orrot alkotják, míg a haladásnak másik két módjánál a levegő ellenállását csökkentik. A hajótestmek két, egymással párhuzamos és egymástól kissé távol álló két testre való fölosztása szükséges, ill. előnyös abból a szempontból, hogy ily módon az egész készülék súlypontja kissé magasabbra helyeződjék és következésképen a járműnek szélesebb támaszkodó fölületet kell nyújtani a viz fölött még az úszás alkalmával is. Könnyen belátható, hogy ily elrendezés mellett, ha különben a környező visszonyok azonosak, két egymással összekapcsolt hajótestnek egyensúlyi biztossága sokkal nagyobb, mint egyetlen olyan hajótesté, melynek befogadóképessége a két hajótest befogadó képességével egyenlő. Mindamellett kellő elővigyázattal egyetlen hajótestet is el lehet fogadni, különösen akkor, ha igen nagy járművekről van szó. (A 19., 19. bis és 20 ábrák kisebb méretű készülékre vonatkoznak, melynek összes súlya mintegy 500 kg. lehet.) (B B, B B) négy kis gerenda a lamellarudak hordására, mely gerendák a (C) hajótest végeinek közelében vannak elrendezve. Mindegyik gerenda két-két rudat hord és