42345. lajstromszámú szabadalom • Tüzelőajtó

— 2 -szög fölött lévő, különös szerkezetű (c) csaphoz csatlakozik. Ezen csap tengelye, mint az 1. és 2. ábrák mutatják, a tüzelőajtó forgástengelyével esik össze. A (c) csap egy (17) tokból áll, mely a kazán falához van erősítve és egy (18) csődarabbal van ellátva, amelyhez a gőzbebócsátó szelephez vezető (19) csövecske csatlakozik. Ezen tokba alulról egy üreges i (20) csapnyelv van bedugva, amely alul a (14) csövecskével áll összeköttetésben. A t (20) csapnyelv fölső vége egy (21) nyílással, alsó vége pedig (22) csapszöggel van ellátva, mely utóbbira egy (23) fül van rátolva, amely a (16) csapszöggel, illetve a (15) fogantyúval merev összeköttetésben áll. Az 1. és 2. ábrákban megrajzolt rendes helyzetnél, clZ&Z, ha az ajtó zárva van, a (20) csapnyelv úgy van beállítva, hogy a (21) nyílás a (19) csövecskével közlekedik (5. ábra). Ebben a helyzetben a gőz. az (a) csatornákba áramolhatik. Az ajtó kinyitásánál a (14) csövecske, valamint a (23) fül és a (22) csapszög közvetítésével a (20) csapnyelv is együtt fordul el úgy, hogy a csap elzáratik és a gőz bevezetése megszűnik (6, ábra). A leírt tüzelő ajtó a következő módon működik: Ha a kígyódzó csőbe szolgáló gőzbeve- j zetés nyitva van, akkor a gőz a (13) lyu- i kakon, vagy a (30) fúvókákon át az (a) I csatornákban és (b) üregekben a tűzszekrény felé áramlik. Ezáltal a gőz hatása, valamint a tűzszekrényben föllépő léghuzam folytán nagy mennyiségű légköri levegő szívatik be az (a) csatornákba. Másfelől pedig a csatornákban uralkodó léghuzam azt eredményezi, hogy a forró tüzelési gázak és füstgázak a tűzszekrényből az (al) lyukakon át a csatornákba áramlanak be, keverednek a légárammal és azt fölmelegítik. A (b) üregekbe beáramló gőz hatásáriaja (bl) lyukakon keiresztül ezekbe az üregekbe is benyúlnak a forró tüzelési gázak és füstgázak a tűzszekrényből és keringő mozgást végeznek a (b) üregeken keresztül, miközben melegüknek egy részét leadják a (4) falakon és így ezeket állandóan forró állapotban tartják. Ilyen módon az (a) csatornákban es a (b) terekben keringő tüzelési gázak az átáramló levegőt közvetve, vagy közvetlenül jelentékenyen előmelegítik úgy, hogy az nagy feszültség mellett és nagy sebességgel nyomul be a tűzszekrény terébe, ott rendkívül hatásosan keveredik a tüzelési gázakkal és a füstgázakkal, miáltal azoknak tökéletes elégését idézi elő. A (12) kígyiódzó csőbe gőz helyett sűrített levegőt, vagy más alkalmas gázt is lehet bevezetni, mely aztán a (30) fúvókákon áramlik |ki. Fúvókákat azért elő. nyöSebb alkalmazni, mert ezáltal nagyobb szívóhatás érhető el. A már leírt tüzelőajtónak egy másik kiviteli alakját a 7—9. ábrák tüntetik föl. A tüzelőajtlónak ezen kiviteli alakja hosszúkás és szögletes ajtónyílásokhoz alkalmazható és az (1) ajtólapban elrendez zett (2) üreges testből áll, mely célszerűen egy fekvő, derékszögű négyszögalappal bíró csonka gúla alakjában van kiképezve,Az üreges test belseje függélyes (4) falak által bizonyos számú, a tűzszekrény felé összeszűkülő (a) és (b) üregekre van : osztva, melyek közül a (b) üregeket a (2) üreges test előrészén megerősített (6) lap elfödi, míg az (a) üregek mindkét oldalon nyitottak és így áz üreges testen hosszirányban keresztül haladó csatornákat képeznek. Ezen (a) csatornák a (24) emeltyű által működtetett (10) tolóka segélyével, melynek (11) nyílásai a csatornák nyílásaival esnek egybe, tetszőlegesen kisebb, vagy nagyobb mértékben, sőt egészen is elzárhatók. A szilárdan álló (6) lap mögött egy kígyódzó (12) cső van elhelyezve, mely a (c) csappal áll összeköttetésben. Ez a (c) csap az ajtó forgástengelyétképező, helytálló (16) csapszögre forgathatóan rátolt és a kígyódzó csővel szilárdan összekötött (25) tokból áll, melynek (26) furata a (16) csapszög (27) furatával közlekedik, ha az ajtó zárva van úgy, hogy a gőz a kígyódzó csőbe áramolhatik; ha azonban az ajtót kinyitjuk, a (25) tok (26)